Fésű szarvasagancsból, hajtű marhalábszárból

Budapest területén folytatott régészeti feltárások során, az elmúlt 120 évben több ezer, állati testrészből készített használati eszköz került elő. Ilyenek például a hajtűk, fésűk, amulettek, szelencék, játékzsetonok és dobókockák, tégelyek, kanalak vagy az íróeszközök. Ezen tárgyak készítéséhez tucatnyi állatfaj szilárd testrészeit használták fel. Készítettek tárgyakat például kagylóból, gyöngyből, csontból, szarvasagancsból, elefántcsontból (mely gyakorlatilag egy fog szerkezetű anyag). Megmunkálásuk megismeréséhez szerencsére sok használható nyomot hagytak készítőik maguk után, így tudjuk, hogy ismerték és használták az esztergát, a reszelőket, fúrókat, fűrészeket stb. Mint a legtöbb régészeti tárgynak - így a csontszerű anyagokból készített eszközök előállításának is - a legjobb megismerési formája - a készítés-technikai nyomok megfigyelését követően -  a rekonstrukciójuk elkészítése a feltételezett korabeli eszközökkel és módon.