(MTI) Egy évszázada, 1912-ben egyesült a múlt század közepére teljesen összeépült Cégény és Dányád, és jött létre a mai Cégénydányád település. A Fehérgyarmathoz közeli két falu a szatmári tájegység legősibb települései közé tartozott, Cégény monostoráról például egy 1181-ből fennmaradt írás tesz említést. A két község valamikor a Kölcsey-nemzetség, a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc családjának a birtoka és temetkezési helye volt.
Az egyesült települést ma alig valamivel több mint 700-an lakják, döntően növénytermesztésből és állattenyésztésből élnek. A létrejöttének 100. évfordulóját ünneplő Cégénydányádon péntek este református istentiszteleten emlékeznek az 1912-es faluegyesítésre, majd emlékfát állítanak a jeles dátum tiszteletére. Két napon át ünneplik az évfordulót, a település Kende-kúriájának híres parkjában álló színpadon egymást követik majd a fellépők, de lesz komolyzenei koncert az 1797-ben épült református templomban is, amelynek falaihoz az egykori monostor maradványait is felhasználták.
A fesztiválon fellépnek a Kuckó Művésztanya, az ORT-IKI Báb- és Utcaszínház, Barta Tomi Bábszínháza, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a Taurin Cirkuszcsoport tagjai, Kátai Zoltán és Róka Szabolcs, a Szászcsávási Banda, valamint több környékbeli énekkar, tánccsoport és citerazenekar is.
Szatmári ételkülönlegességeket is főznek a vendégeknek, köztük a híres kötött tészta levest, amelynek receptjét természetesen a helyszínen elárulják majd a kóstolóknak.
A vendégek megtekinthetik a műemlék Kende-kúria védett parkját, ahol ritka fák, vérbükk, örökzöld nyugati életfa, tiszafaváltozatok, platánok, vadgesztenyék, tulipánfa, kaukázusi jegenyefenyő, szárnyas dió, vörös tölgy is látható. A park otthont ad egy hollópárnak, valamint a Szamos-part jellegzetes madárfajának, a fakopáncsnak is.
