Még ez az évad is több érdekességet tartogat a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) a programjában: például az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóeseményeként április 30-án amerikai műsorral és amerikai karmesterrel lépnek fel a Budapest Kongresszusi Központban.

Az együttes május 28-án, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum zenei vásárán és családi napján egész nap várja a közönséget, mondta el Erdődy Orsolya menedzserigazgató. Június 18-án pedig „visszafoglalja” a Hősök terét: először Európában ingyenes koncerten mutatja be Philip Glass 2006-ban komponált, a 19. századi India szentként tisztelt tanítójáról szóló, Rámakrisna-passió című kultikus művét. Fischer Iván szerint Glass rendkívül népszerű a fiatal közönség körében, és kompozíciójában mitikus figura kel életre.

Az új, 2022–23-as évad nyitányaként szeptemberben ismét operát rendez a BFZ zeneigazgatója:

Benjamin Britten A csavar fordul egyet című, 1954-ben írt kamaradarabját állítja színpadra a világhírű svéd szopránnal, Miah Perssonnel a főszerepben.

A 20. század mesterműve két árváról és a nevelőnőjükről szól. Fischer úgy véli, hogy kedvenc operája igen aktuális: „A különböző realitásokról szól. Van, aki látja a szellemeket, van, aki nem. Aki látja, nem hiszi el, hogy más nem látja. Mintha különböző buborékokban keresnénk az igazságot.” Az opera alapjául szolgáló Henry James-kisregény feldolgozásait sokan ismerhetik: a Nicole Kidman főszereplésével készült Más világnak óriási sikere volt, legutóbb pedig sorozat is készült belőle A Hill-ház szelleme címen.

Az évad során előadandó szimfóniák közül kiemelkedik Mahler monumentális kilencedikje.

A jövő januárban elhangzó, csaknem másfél órás mű Herbert von Karajan szerint egy másik világból, az örökkévalóságból jön. Novemberre is kihagyhatatlan koncertprogramot ajánl a BFZ. Barokk bevezető után újra Budapesten hallhatjuk majd az elbűvölő Vilde Frangot, aki a zenetörténet egyik legnehezebb versenyművét, Bartók 2. hegedűversenyét adja elő. A műsort az egyórás, Schubert „Nagy” C-dúr szimfónia koronázza majd meg, amely ugyancsak a 9-es sorszámot kapta a bécsi szerző munkái közül.

A szezon többi, Brahms, Rahmanyinov, Saint-Saëns és Beethoven tollából származó szimfóniái közül több egyaránt a 3. sorozatszámot viseli. Az utóbbi 3.-ja a Müpával közös Európai Hidak programsorozat produkciójaként csendül fel, amely ezúttal a Concertgebouw muzsikusai által Amszterdamot hozza közelebb. A szeptemberi koncerten egy szinte csak a tempót előíró kortárs holland darabot is hallhat a közönség, valamint Mozart egy, a nővérének és magának írt zongoraversenyét, amelyet a fiatal Jussen testvérek adnak elő.

2023-ban lenne százéves Ligeti György.

A világhírű magyar zeneszerzőre többször is emlékeznek a közelgő szezonban. Egyedülálló darabjait a Zeneakadémián és a Müpában is meg lehet majd hallgatni: utolsó befejezett művét, a Weöres Sándor-versek által ihletett Síppal, dobbal, nádi hegedűvel címűt és a híres, száz metronómot megszólaltató Poème symphonique-ot is. A koncertet Rácz Zoltán vezényli, a csellóversenyt Perényi Miklós szólaltatja meg.

A Zeneakadémián Takács-Nagy Gábor vezényletével folytatódik a Haydn–Mozart-sorozat, és természetesen a következő szezonban is lesz karácsonyi Titokkoncert, a Müpával közösen rendezett, egy zeneszerző életművére épülő egész napos maraton, amely ezúttal a hetven éve elhunyt Prokofjev zenéjét mutatja be. Továbbra is rendkívül népszerű a Midnight Music, míg aki inkább hétvégén, délutáni hangversenyeken hallgatná Fischer Iván szellemes zenemagyarázatait, az új évadban is választhatja a nagy sikerű Iván mesél sorozatot.

A világ tíz legjobbja között számon tartott zenekarhoz jövőre is érkeznek vendégkarmesterek: az első vendégkarmester Takács-Nagy Gábor mellett visszatér Robin Ticciatti és Louis Langrée, míg a Bécsi Szimfonikusok kolumbiai zeneigazgatója, Andrés Orozco-Estrada először vezényli majd a BFZ-t.

Nyitókép: Philip Glass. Képek forrása: BFZ