Az nem derül ki Richard Berry filmjéből, hogy hősünk hány embert küldött a másvilágra pályafutása során, de nem is ez a lényeg, mert Mattei három éve kiszállt a buliból. Most boldogan él családjával Marseille külvárosában egy szép, tengerparti házban. Imádja a gyerekeit és a komolyzenét, ami úgy tűnik, elég kell, hogy legyen ahhoz, hogy drukkoljunk neki. Szó se róla, ez nagyon is ráfér az exmaffiózóra, mert az expozícióban rátámad egy csapat feketeruhás, és huszonkét golyót eresztenek belé. Mattei csodával határos módon túléli a leszámolást, felépül, és kezdetét veszi a nagy visszavágás. A szálak Tony Zacchiához, az egykori jó baráthoz vezetnek. A hírhedt maffiavezér Matteire vonatkozó motivációi elég homályosak, ami némileg megnehezíti a történet értelmezését és átélését, de a végső nagyjelenetben mindenre fény derül.
A Franz-Olivier Giesbert megtörtént eseményeket feldolgozó regényéből készült krimi nagyon korrektül össze van rakva. Beránt, végig fenntartja a figyelmet, de valami hiányzik belőle. Valami nem stimmel vele. Talán az, hogy túl komolyan veszi magát. A cselekményben minden a helyén van, túlságosan is. A kiszámíthatóságot és a moralizáló igényt egyedül a Zacchia után nyomozó, zugivó rendőrnő karaktere töri meg. Érte tényleg lehet izgulni, de sajnos nem ő a főszereplő.
| 22 lövés |
(L'Immortel - színes, feliratos francia akciófilm 115 p. 2010) (16)
|
| Rendező: Richard Berry |
| Színész: Claude Gensac, Gabriella Wright, Jean Reno, Jean-Pierre Darroussin, Kad Merad, Richard Berry |
| Forgalmazza: Mokép |
