Az admirális

 

Ám még a katonás macsó is meginog, amikor megismeri első tisztje elbűvölő feleségét, Annát. A két szerelmes kapcsolatának kibontakozását nemcsak az nehezíti, hogy mindketten házasságban élnek, de hamarosan a történelem is közbeszól, amikor a nemzetközi után a belföldi helyzet is fokozódik, és 1917-ben kitör a forradalom...

A közel 20 millió dollárból készült háborús melodráma az oroszok kissé megkésett, de abszolút adekvát válasza a Titanicra, hiszen (a hollywoodi alkotáshoz való tematikai, motívumkészlet- és műfajbeli hasonlóság mellett) minden benne van, amiért a nagy orosz érző lelket, a túláradó romantikát szeretjük, Puskintól a Szállnak a darvakon át Mihalkovig. Egy csodálatos férfit és egy gyönyörű asszonyt látunk, nagybetűs Hősöket, akik ha megtévednek is, tudják, mi a kötelességük, kitartanak egymás mellett tűzön-vízen (esetünkben havon-jégen, harcokon és forradalmon) át ? s mindez olyan szépen, ízlésesen és sodrón elmesélve jelenik meg, hogy (női) szem nem marad szárazon. 

Az admirális háborús románca a férfi nézők számára is tartogat azonban kellemes perceket, hiszen azon túl, hogy a címszerepben megcsodálhatják az Éjszakai és Nappali őrség Antonját (azaz Konsztantyin Kabenszkijt), a vízi és szárazföldi csatajelenetek is kellőképpen izgalmasak és látványosan lenyűgözőek.