Akvárium

A Wasp című rövidfilmjéért Oscar-díjjal jutalmazott Andrea Arnold rendező már a 2006-os Red Roaddal bebizonyította, hogy atmoszférateremtésben elsőrendű munkára képes, hiszen a felhős horizonttal összeolvadó skót lakótelepi házak kiváló hátteret szolgáltattak egy csavaros emberi dráma bemutatásához. Most szintén hányatott sorsú hősöket vezényel a kamera mögül a mindössze második nagyjátékfilmjével jelentkező (és mindkettővel kapásból Cannes-ban debütáló) filmes, a helyszín azonban ezúttal London egyik lepukkant külvárosa, ahol egy egyedülálló (de ritkán egyedül háló), fiatalos anya neveli két lányát ? pontosabban azok nevelik saját magukat. Az idősebbik lány, Mia (a pályakezdő Katie Jarvis bámulatos alakításában) a folyamatos otthoni balhék feszültségét saját(os) hiphop-koreográfiájának gyakorlásával vezeti le, mígnem szemet vet anyja legújabb pasijára, Connorra (Michael Fassbender ? Angel, Éhség, Becstelen brigantyk), és innentől kezdve inkább a szálkás testű proletár felé irányítja megtisztelő figyelmét.

A külvárosi környezetbe helyezett szabályos melodráma nemcsak a jól eltalált figurák finom (és a szemlélő számára egyszerre kegyetlen) megformálása miatt nyújt különleges élményt, de a szürke és kietlen külvárosi környezet álomszép ábrázolása miatt is. Mintha Mia tényleg egy akváriumban élne, ahonnan szemlélve a külvilág az optika csalóka törvényei miatt furcsa-szépnek tűnik. Pedig nem az, és erre ő is ráismer, amint megszárad...