Az áldozatkaszkadőr

 A hátborzongató gyilkosságok rekonstrukciói a tettesek jelenlétében (sőt, tulajdonképpen azok vezetésével, segítségével) zajlanak, s mivel sem az elkövetői, sem a felderítői oldalon nem éppen agyafúrt szellemóriásokkal van dolgunk, az események rendre groteszk komikumba fulladnak, amit a helyszínelésen a hősök által használt kézikamerán keresztül nézhet végig a néző. 

Emellett azonban Az áldozatkaszkadőr nagyban emlékeztet a szintén orosz 4 című filmre, hiszen ahhoz hasonlóan itt is úgy tűnik, hogy az alkotók elindulnak egy többé-kevésbé izgalmas nyomvonalon (a mű fentebb ismertetett jeleneteivel elsőre fekete komédiának tűnik, és ezen a szinten még élvezhető is), hogy utána a cselekmény valami borzalmasan zavaros, nehezen értelmezhető és befogadható szürreáliába forduljon át, aminek nem sok teteje van. 

Kirill Szerebrjannyikov filmjében ugyanis nyomokban felfedezhetünk egy modern kori Hamlet-adaptációt is, ám a rendező ezt sem viszi következetesen végig, hiszen mindössze ha két-három jelenetben érhetjük tetten a Shakespeare-mű motívumait. De ahogy a 2006-os Titanic Filmfesztivál zsűrije a 4-ben is felfedezte a Hullámtörők-díjra érdemes alkotást, úgy Az áldozatkaszkadőrnek is lehetnek mélyen rejlő értékei - a vállalkozó kedvűeknek sok sikert ezek feltárásához!