Becstelen brigantyk

 

A Becstelen brigantyik egy bugyuta olasz háborús filmből kölcsönözte alapötletét, mely szerint a náci megszállás alatt álló Franciaországban zsidó-amerikai katonák egy csoportja mélyen az ellenséges vonalak mögé hatol, és ott német katonákat skalpolgat. Tarantino a tőle elvárható agymenés segítségével rendesen felturbózta a cselekményt, és írt egy elég frappáns ? és nem kevésbé lényeges ? történetszálat, melynek főszereplője egy kis párizsi filmszínház, ahol egy német háborús propagandafilm bemutatója kapcsán mindenki összefut, aki számít: a Harmadik Birodalom vezetői, a náciskalpolók, a francia ellenállás és még sorolhatnánk.

Nagyszabású filmhez van tehát szerencsénk, a spagettiwesternek és az amerikai háborús drámák keverékéhez, azzal a bájos plusz összetevővel, hogy itt a szereplők négy nyelven folytatnak hosszas és körülményes párbeszédeket, és Tarantino korábbi filmjeitől eltérően nem popkulturális utalásokat böfögnek egymás arcába, hanem súlyos szavak segítségével csűrik és csavarják a történéseket.

A Becstelen brigantyk maradéktalanul izgalmas és helyenként nagyon komolytalan nemzetközi vígdráma, a főszerepben egy harmatgyenge Brad Pitt-tel és számtalan kiváló európai pályatársával. És ami a lényeg: sok dumával és kevés, de nagyon sűrű akcióval.