Akit pedig a kalandvágy ezúttal hajt, az a Kid névre hallgató kamaszfiú, aki a sivár árvaházban esténként a Black Mor nevű hírhedt kalóz diadalairól álmodozik. Nem is kel sokáig várnunk, amíg Kid megszökik, hogy felcsapjon kezdő kalóznak, és hihetetlen szerencsével, no meg két kétes erkölcsi érzékű szerencsevadász segítségével elköti a partiőrség gyors hajóját, a Fortune-t. A dicsőség felé vezető úton pedig a kis csapat kibővül egy szökött rabszolgával és annak ügyes majmával, valamint egy kispappal, akiről hamarosan kiderül, hogy valójában lány és a bajok itt kezdődnek, mert a kalóztörvények szerint nő nem tartózkodhat a fedélzeten!
Bár e rajzfilm minden egyes elemével találkozhattunk már más filmekben - valamint Robert Louis Stevenson vagy Joseph Conrad könyveiben -, a film egésze sokban különbözik elődeitől. Először is felnőttebb, komolyabb megközelítést alkalmaz hőseivel szemben, akikben az önzés és az irigység ugyanúgy munkálkodik, mint a bátorság és a nagylelkűség, másrészt szembetűnő a rendező Jean-Francois Laguionie rendkívüli alapossága. A megtévesztően egyszerűen megrajzolt karakterek és hátterek ugyanis hosszú évek munkájának eredményei, melynek során tengerészeti irattárakat dúltak fel, eredeti hajókat tanulmányoztak és átolvastak mindent, ami csak a korabeli matrózok életéről szól. Ez ugyanis sokkal inkább matrózfilm, mint kalóztörténet, hiszen a XIX. század elején járunk, amikor a túlélő kalózok a csekély nyugdíjukból vásárolt rum felett ábrándoztak eltáncolt kincsekről!
