Coraline és a titkos ajtó

 Sikerét Selick azóta sem volt képes überelni, partnert azonban ismét a megfelelő polcról választott, amikor úgy döntött, hogy egy Neil Gaiman- (Csillagpor) adaptációt álmodik vászonra. Az új bűvös-bájos mese hőse Coraline, a magányos kislány, akit karakán édesanyja és bogaras apja egyaránt levegőnek néznek. Miután a család új házba költözik, Coraline hamar talál magának unaloműzőt, ugyanis az egyik szobában bezárt rejtekajtóra bukkan. Egyik éjjel át is jut rajta egy eszményi tükörvilágba, ahol minden a megszokott dolgok idilli másolata: a szülők kedvesek és figyelmesek, a kertben bűvös virágok nőnek és mindig játékidő van. Coraline számára pár éjszakai kirándulás után egyre csábítóbbá válik, hogy a túloldalon maradjon, de a tökéletes tükörkép lassan torzulni kezd és a kislány rájön, komoly veszély fenyegeti. 

Gaiman és Selick közös munkája nyomán varázslatos univerzum keletkezett, melyben agyonvakolt nyugdíjas primadonnákkal, potrohos, cérnalábú artistával, cirkuszi ugróegerekkel és girhes testű mágikus kandúrral egyaránt találkozunk. Selick lenyűgöző csomagolást ad a gyermeki boldogságról, vagy éppen boldogtalanságról szóló finom szövésű mesének, filmjének szürrealizmusa révén pedig helyenként joggal érezhetjük úgy, hogy egy vérbeli Lynch-film matinéverziójába csöppentünk.