Ragályi Elemér operatőr (Régi idők focija, Ripacsok) talán Koltai Lajos példáján felbuzdulva döntött úgy, hogy újabb széket foglal el a kamera túloldalán, és fogott hozzá a kínkeresztségben a Csudafilm címet nyert társadalmi vígszatíra forgatókönyvírói és rendezői feladataihoz. Az sem kizárt persze, hogy Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Tarr Béla kétszáz Unióba tartó hajléktalanja (Prológus) mozgatta meg a Kern-Ragályi alkotópáros szociális fantáziáját, s menten úgy döntöttek, összekötik a kellemest a hasznossal: az aluljárók népének szenvedéseit egy földközi-tengeri luxushotel termeiben tárják az empátiára mindig kész magyar közönség elé.
A Badár Sándortól kezdve Kovács Lajoson keresztül Kern Andrásig - aki a történet szerint egy krétai luxushotelt örököl.
A gazdagok világába beilleszkedni képtelen, a svédasztal helyett a tengerparti szalonnasütést választó zsírmagyar hősökön túl a történetben szerephez jut egy dögös negyvenes igazgatónő (az egyetlen dolog az Unicum mellett, ami megindítja a filmbéli Kern nyálelválasztását), egy jólelkű tolmács (Rudolf Péter) és egy csokor ironizáló, de alapvetően elvarratlan poén. Minden krétai hajléktalan, vagy csak amelyik hazudik?
