(MTI) Pejó Róbert Adrián alkotása Romániában játszódik, egy, a társadalom peremén élő zárt cigány közösség életét mutatja be. A cigánytábor lakói az isten háta mögötti helységet az amerikai tévésorozatra utalva maguk közt ironikusan Dallasnak hívják. A Dallas Pashamende (a lovári kifejezés "mellettünk"-et jelent) egy fiatal cigány tanítóról szól, aki visszatér gyermekkora nyomasztó emlékű helyszínére. Raduban (Bogdán Zsolt) az újabb találkozás gyerekkorának szereplőivel, egykori szerelmével (Gryllus Dorka) fölébreszti felelősségérzetét.
Elhatározza, hogy megmenti a cigány asszonyt, akinek kisgyereke is van már, és a közösség még változni képes fiatal tagjait: iskolát alapít nekik, de rádöbben, lehetetlenre vállalkozik, nem tud már visszaépülni ebbe a környezetbe. Az Aradon született rendező, aki 1972-ben családjával Ausztriába emigrált - megfogalmazása szerint filmje "az emberség és a túlélés meséje lehet".
Az idei, 36. Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díját Gryllus Dorka kapta Oana szerepében nyújtott hiteles, egyben szenvedélyes alakításáért. A Magyar Hangmérnökök Társasága Arany mikrofon-díját Balázs Gábor érdemelte ki a filmben végzett hangmérnöki munkájáért. A magyar-osztrák-német koprodukcióban készült alkotással a külföldi közönség a februári Berlinálén találkozhatott először, ahol a művészmozik nemzetközi szövetsége elismerő oklevéllel tüntette ki.