1950-ben a tanzániai Viktória-tóba mesterségesen betelepítették a nílusi sügér nevű halfajt, mely ragadozó lévén rövid időn belül kiírtotta a tó természetesen ott élő egyéb halfajait felborítva az élővilág egyensúlyát és ökológiai katasztrófát előidézve. A betelepítők mindezt azért vitték végbe, hogy az elszaporodott értékes húsú sügért tonnaszám halászhassák ki a tóból és vihessék az európai piacokra jó pénzért eladni rabszolgasorba döntve a helyi bennszülötteket, akiket fillérekért embertelen körülmények között dolgoztatnak a halászatban és a halfeldolgozásban.
A halat külföldre szállító repülőgépek fegyvereket hoznak Oroszországból tovább éltetve ezzel az Afrika történelmét fémjelző polgárháborúskodást. A nyomor a térség bennszülöttei körében elképesztő méreteket ölt éhezéssel, hajléktalansággal, járványokkal, drogfüggőséggel, prostitúcióval kísérve, míg az Új Világrend megalkotói hatalmas pénzeket szakítanak kizsákmányoló üzletpolitikájuknak köszönhetően. A történetet azok az emberek mesélik el, akik az elnyomottak oldalán állnak.
Ahogy a rendező mondja: "ugyanezt a filmet lehetett volna forgatni Sierra Leonéban is halászat helyett gyémántbányászatról, Hondurasban banántermesztésről, Líbiában, Nigériában vagy Angolában nyersolajkitermelésről". Így valósul meg a világon mindenütt nemcsak Darwin, hanem az egész emberiség rémálma.
rendező: Hubert Sauper
forgatókönyvíró: Hubert Sauper
operatőr: Hubert Sauper
producer: Denise Vindevogel
vágó: Denise Vindevogel
