Ez a vonat, ha elindul, hadd menjen

Ugyancsak Sáfrány József nevéhez fűződik az 1996-ban vetített sorozat, amely lineárisan mutatta be a vasút nyolc országon átívelő történetét; a most induló, Fejezetek a magyar vasút történetéből című dokumentumfilm-sorozat részei azonban egy-egy témakör, figura, történelmi esemény köré szerkesztettek. A sajtóvetítés a Közlekedési Múzeumban volt, ahol aztán a nyolcadik vasúti fotókiállítás megnyitóján is részt vehettek a jelenlevők (a múzeum honlapját hiába nyitja meg a tájékozódni vágyó, mert ott a legutóbbi időszaki kiállításként a 2010 januári, hídtörténeti kiállítás szerepel), a fotókiállítás képeit változatos amatőr felvételekből válogatta a zsűri.

 

Mindig örömteli, ha több szervezet, intézmény képes együttműködni valami értékes, fontos dolog megszületésében, ahogy ebben az esetben is történt, a Magyar Televízió, a Közlekedési Múzeum és a MÁV Nosztalgia Kft. együttműködése nyomán készült az itt ismertetett filmsorozat. A sajtóvetítésen az első fejezetből kaptunk ízelítőt. Keserűt vagy édeset? - hangzik el többször a kérdés Móricz Zsigmond Úri murijában, a vasúttörténet máig érvényes, kíméletlenül önanalizáló alapművében.

 

Móricz szereplői a keserűt választják, a film készítői az édeset. Ennek egyik oka a rendezői szándék mellett Gaskó Balázs, aki a film narrátora, ugyanis olyan kedvesen érdeklődő tónusban tudja sorolni a köbmétereket, a suvadásokat, a negyvenöt vagon bitumeneket, hogy az ember azonnal a szívébe zárja az építkezéshez kirendelt lódoktorokat is. A filmsorozat szakértője, Soltész József is részese ennek a vonatozás, a MÁV iránti vonzalmat véka alá nem rejtő hangulatnak, aki rövid bevezetőjében megemlíti a két ágazat, a vasút és a film történetének örök összetartozását, miszerint 1895. május 22-én Párizsban volt az első filmvetítés, ahol a Nemzeti Iparpártoló Társulat filmjén vasúti felvételeket láthatott az alighanem erősen csodálkozó nagyérdemű.

 

A most bemutatott első rész rövidített történetében gyorsan végiggondolhattuk, hogy a vasút fejlődése, a magyar gazdasági és ipari élet, végső soron az ország többször futott vakvágányra a világtörténelem menetrendváltozásai szerint. A filmrészletben láttuk Horthy Miklóst, amint a ma már Szatmárnémeti-Brassó szakaszhoz tartozó vasúti vonalat felavatja; az építkezés kezdetén idősebb fia, Horthy István volt a MÁV elnöke, ami már önmagában jelzi a vasút stratégiai jelentőségét.

 

A filmrészletet élénk figyelemmel kísérték azok a vasútbarátok, akik mielőtt feljöttek a vetítőbe, vigyázó tekintettel körbeszaladtak a múzeum gőzmozdonymakettjei körül, hogy minden a megszokott helyén van-e ? olyan volt ez a néhány férfiember, mint a rózsafüzért morzsoló asszonyok mise előtt. Idevonatkozó megfigyelésemet ? hogy kétféle férfi van, az egyik mozdonyvezető akar lenni, a másik az is lesz ? most kiegészítettem: vannak még a vasútbarátok (akikről magam nem mertem volna kimondani, amit Gaskó Balázs igaz csodálattal mondott ki), akik nem normálisak. A lelkesedésüket látva, már nekik érdemes volt ezt a filmet megcsinálni. De mi is kíváncsian várjuk a sorozatot, reméljük, tárgyalja a vasutas sportklubok történetét is, és akkor majd nosztalgiavonatozunk a pécsi kosárlabdázókkal.