A falu újabb rejtélyes-misztikus történet Shyamalan műhelyéből. A rendező ezúttal messzire távolodott az eddig neki oly kedves kortárs Amerikától és a XIX. századba kirándult. Egy, a világtól elzárt, teljességgel önellátó kicsiny faluban járunk, ahol az idillinek tetsző állapotokat és a település nyugalmát rendre felbolygatják a környékbeli erdőből érkező különös - és külsejük alapján beazonosíthatatlan származású - teremtmények. Hiába a látszólagos harmónia, a lakók időről-időre kénytelenek szembesülni saját félelmeikkel, és noha senki sem merészel beszélni a rettentő kreatúrákról, ösztönösen érzi mindenki a gonosz erejét: nem akad senki, aki meg merné kockáztatni, hogy az erdőbe merészkedjen.
A problémák akkor kezdődnek, amikor a falu egyik fiatal és meglehetősen kíváncsi természetű lakója enged a külvilág megismerését parancsoló belső késztetésének. Nem sokra rá elszabadulnak az indulatok, felborul az élet a faluban, és olyan krízishelyzet születik, amely immáron valóban csak a külvilág segítségével orvosolható.
A cselekményvezetés Shyamalan eddigi munkáihoz hasonlóan sok apróbb és egy nagyobb trükköt is tartalmaz, ám ezúttal a rendező kevésbé a csavaros történetben, mint inkább a maga atmoszférateremtő képességében bízott. A mívesen megmunkált képek mellett a vagy tucatnyi hollywoodi nagyágyúból álló színészgárda játéka lehet igazán vonzó a néző számára.
