(MTI) A leghosszabb film címmel Péterffy András készített egészestés portréfilmet a híres rendezőről a 80-as évek második felében. Ennek rövidített változatát a közszolgálati televízió még a filmművész életében levetítette. A hosszú változatot Szőts születésének 100. évfordulója alkalmából hétfőn mutatták be először.
Szőts István (1912?1998) erdélyi születésű, Kossuth-díjas filmrendezőt legtöbben az 1941-ben forgatott Emberek a havason című alkotásáról ismerik. Másik híres filmje Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből készült 1947-ben.
Az emlékülés és kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője, Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező elmondta, hogy nemcsak Szőts István filmjeit, írásait ismerte, hanem személyes kapcsolatban is álltak egymással. Úgy tartja, hogy Szőts munkásságával és emberi tartásával az egész magyar filmgyártásra meghatározó hatással volt. Kifejtette, hogy a II. világháború óta eltelt időszakban a magyar filmművészet létezésére két ember hagyatéka nyomta rá bélyegét, az egyik Szőts István, az Emberek a havason és Radványi Géza, a Valahol Európában rendezője. "Mindketten történelmi személyiségek, és ezt a hagyatékot ki így, ki úgy vállalja, de meg nem tagadhatja" ? hangsúlyozta.
"A II. világháború előtt sok magyar film készült, ezek inkább a piaci kategóriába sorolhatók, de ez a két filmkészítő akarta leginkább ? és tett is érte ?, hogy a magyar film Európa élvonalába tartozzék" ? jegyezte meg Kósa Ferenc. Kiemelte, hogy Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly és a Balázs Béla Stúdió fiataljai, köztük saját munkáira is nagy hatással volt e két filmes munkássága és morális tartása, mert Szőts és Radványi is arra törekedett, hogy a magyar filmművészet az Európa szerte jegyzett magyar irodalom, zene és képzőművészet színvonalára emelkedjen.
Közös mindkettőjükben, hogy a "szélekről", Erdélyből, illetve a Felvidékről jöttek. Radványi Géza (1907?1986) Kassán született. Szőts és Radványi is elmenekült a diktatúra elől. Szőts a filmgyár forradalmi bizottságának az elnöke volt 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsbe menekült, és ott dolgozott haláláig. Leginkább művészeti, kultúrtörténeti rövidfilmeket forgatott, köztük Gustav Klimt és Egon Schiele festőművész munkásságáról valamint Otto Wagnerről, a bécsi szecesszió legnagyobb építészéről. Radványi Géza 1947-ben hagyta el Magyarországot, Olaszországban, Franciaországban és Németországban dolgozott.
"Azok, akik itthon maradtak, teljes erkölcsi és szakmai tisztelettel viseltettek a két nagy rendező iránt" ? tette hozzá Kósa Ferenc. Megjegyezte, hogy a keddi emlékülésen szó lesz a rendezővel összefüggő történetekről, a levelezéséről, szakmai cikkeiről, valamint dokumentarista munkásságáról. Ez utóbbi szekcióban Szőtsnek a népzenéről, a néptáncról, a hagyományokról és szokásokról készített etnográfiai filmjeit elemzik. Az előadásokat követően Szőts István örökségéről, szellemi hagyatékáról fog beszélgetni Kósa Ferenc Sára Sándor Kossuth-díjas operatőrrel, rendezővel.
