Gomorra

Roberto Saviano magyarul is megjelent, azonos című könyvéről először azt szokták megemlíteni, hogy megjelenése óta a szerzőt meg akarja öletni a camorra. Saviano ugyanis nem Mario Puzo receptjét követte, akinek Keresztapa című sikerregénye végtelen büszkeséggel töltötte el a maffia tagjait. Saviano a Nápoly környékén tevékenykedő bűnszervezet legfrissebb taktikáiról rántotta le a leplet, arról, hogyan tett szert páratlan hatalomra a nemzetközi és a legális gazdaság színterén is. 

Matteo Garrone filmadaptációja, amely 2008-ban Arany Pálma-díjat nyert Cannes-ban, öt egymást átszövő történetben a kisemberek szemszögéből mutatja be a camorra hétköznapjait. Kézikamerával ered kiválasztott figurái nyomába, akik teszik mindennapi dolgukat, miközben a háttérben véres bandaháború bontakozik ki. Bepillantást nyerünk az illegális hulladéklerakás rendkívül jövedelmező módszereibe és az első osztályú ruhák nagyüzemi előállításának játékszabályaiba, tanúi lehetünk pitiáner bűnözők felemelkedésének és bukásának, és megláthatjuk a bűnszervezet soraiba való beavatás első lépéseit. Döbbenetes erejű, helyenként a mulatságosságig abszurd helyzeteket sorjázó film a Gomorra, amely széles társadalmi tablójával különlegesnek számít a maffiatémában. 

KRITIKÁNK: Itália napfény nélkül - GOMORRA