(MTI) - Hajdu Szabolcsnak nem sok jó emléke van a hétfőn szemlefődíjat kapott film forgatásáról, inkább arra emlékszik, amikor valami nem stimmelt. "Kevés olyan nap volt, amikor nyugodtan tudtunk volna dolgozni, ha meg nyugalom volt, akkor unalmas dolgok történtek. A laza részeket ki is vágtam a filmből. Úgy látom, hogy a stressz, a feszült idegállapot bizonyos szempontból jót is tett az anyagnak, nem hagyott ellustulni, belesüppedni egy kényelmes helyzetbe" - elevenítette fel forgatási emlékeit Hajdu Szabolcs.
Mint kifejtette, a történet a Fekete-tengertől, Erdélytől az Atlanti-óceánig tart, nagyjából ezen a vonalon feszül Európa migrációs íve. "Azért Liverpoolba kerül a különös szexrabszolgaságba kényszerített főhős, mert ez a város a bűnözés és a prostitúció egyik legendás központja. Emellett imádom Liverpool üres tereit, hangulata szülővárosomra, Debrecenre emlékeztet. Csendes, de kicsit alattomos hely" - fejtette ki a rendező.
Hajdu Szabolcs, aki a Magyar Filmszemlén 2001-ben elsőfilmes, 2006-ban pedig rendezői díjat kapott, a mostani fődíjról azt mondta: az elmúlt években a Bibliothéque Pascallal volt elfoglalva, és saját fejlődéstörténete a legritkább esetben jut az eszébe. "Egy-egy ilyen díj persze kellemes visszaigazolása a munkának, de nem szeretem a nosztalgiát, elkeserít. Valójában a jelen az egyetlen nyugvópont, amiben jó lennem, a jövőtől félek" - hangsúlyozta.
A filmet meghívták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Berlinale Forum szekciójába, itt február 17-én vetítik. "Remélem, Berlinben is jól fogadják majd a Bibliothéque Pascalt, és efelé mutat a mostani szemlén kapott külföldi filmkritikusi díj is. Már előkészítés alatt áll új filmem, amely egy Tar Sándor-novellákból tervezett trilógia első része lesz" - mondta végül a 41. Magyar Filmszemle fődíjas mozijának rendezője.
Dyga Zsombor
a díjátadót követően azt mondta: meglepő a zsűri döntése, mivel "egy pici, egészen apró szerzői filmről van szó". "A legnagyobb alázattal fordultunk a történet felé és álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a filmnek ekkora sikere lesz" - árulta el a rendező, aki szerint a Köntörfalak közönségdíja is azt mutatja, hogy a film sikere főleg a színészi játéknak, Rába Rolandnak, Tompos Kátyának és a legjobb férfi alakítás díját elnyerő Elek Ferencnek köszönhető.
Dyga Zsombor felidézte, hogy a forgatás alatt voltak nehéz időszakok, de még az egy éves leállást is a hasznukra fordították: tovább csiszolták a színészekkel a jeleneteket. "Így amikor végre folytathattuk, már semmit sem improvizáltunk, minden részlet a helyére került" - idézte fel a rendező.
A Köntörfalak című filmdrámában két vadidegen egy félresikerült randin szóba elegyedik egymással, amikor megjelenik a nő bátyja - mint kiderül, hármukat egy régi titok fűzi őket.
Elek Ferenc már a Köntörfalak forgatásakor érezte, hogy nagyon jó film készül. A színész, aki hétfőn a 41. Magyar Filmszemle legjobb férfi alakításért járó díját vehette át, filmbéli partnereit is dicsérte. "Fantasztikus érzés! Nagyon izgultam az átvételnél, tegnap óta nem alszom" - árulta el Elek Ferenc, hozzátéve: nagyon jók voltak filmbéli partnerei (Tompos Kátya és Rába Roland), ez a díj az övék is.
"Nagyon szeretem a vicces karaktereket, és lubickolok bennük, de mindig izgalmas, mikor más oldalamról is látnak, nemcsak a színpadon, hanem a filmvásznon is" - hangsúlyozta a színész, megjegyezve: jó lenne, ha nem határolnák be ezentúl sem. Kiemelte: három nagyon jó idei szemlefilmben dolgozott, a Köntörfalak mellett a Kolorádó Kidben és a Team Buildingben, de mindegyik alkotás eléggé különböző volt.
Kerekes Éva Vicát tüntették ki a legjobb színésznőnek járó díjjal a Ki/Be Tawaret című filmben nyújtott alakításáért. A színésznő a hétfő esti díjkiosztó után kifejtette: "amikor az ember erre a pályára lép, elképzeli magában, hogy milyen lesz, mikor itt állhat, ennyi nagyság előtt. Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy megkaptam ezt a díjat".
Kerekes Éva Vica Molnár György filmjében egyetemista lányt alakít, aki egy középkorú férfivel keveredik szerelmi viszonyba. A forgatókönyv részben Karafiáth Orsolya költő életének kifacsart, eltúlzott epizódjait, egyetemi kalandjait dolgozta fel.
Kerekes Éva Vica elmondta: sokan nem tudják, hogy szlovák és cseh filmekben is dolgozik, ezekbe betekintve kiderül, hogy már nem csak naiv lányokat játszik. "Mindig azon munkálkodom, hogy ne próbáljam megúszni ezeket a szerepeket, de ne is kényelmesedjek bele ugyanazon karakter megformálásába. Már utasítottam el két-három szerepet azért, mert valamelyest hasonlók voltak a korábbi filmjeimhez" - jegyezte meg.
Pejó Róbert meglepődött azon, hogy megosztva a legjobb rendezés díját kapta Látogatás című filmjéért. Egyáltalán nem számított arra, hogy egy jórészt külföldi filmet fog díjazni a zsűri - mondta.
A Látogatás című pszichothriller osztrák-svájci-magyar koprodukcióban készült Thomas Glavinic A kamerás gyilkos (Der Kameramörder) című könyve alapján. A történet szerint Thomas és barátnője, Sonja meghívja barátait egy hétvégére, ám a környéken két gyereket brutálisan meggyilkolnak. A barátok egymást kezdik gyanúsítgatni; a régen várt találkozás és az idilli hétvége pedig rémálommá válik. A főbb szerepekben Gryllus Dorka, Merab Ninindze, Ursina Lardi és Andreas Lust látható.
Pejó Róbert felidézte: számos nehézség kísérte a forgatást, sok jelenetet többször is fel kellett venniük technikai problémák miatt. "Nagy ellenállás, félelem volt tapasztalható a filmet támogató tévétársaságok részéről, mivel az irodalmi alapanyag nagyon erőszakos. Féltek, hogy valami szörnyűséget fogok csinálni" - idézte fel az előzményeket Pejó Róbert.
Mint mondta, a kész filmmel elégedett, sikerült visszaadni a regény stílusát, formáját. "Arról forgattam a filmet, ami a leginkább megfogott a könyvben: hogy mennyire semmit nem tudunk egymásról, még azokról sem, akikkel együtt élünk" - fogalmazott a rendező.
Pejó Róbert kiemelte, hogy a Látogatás számos fesztiválmeghívást kapott már és ez a film nyitja meg március közepén az Osztrák Filmszemlét. A rendező szerint a Látogatást áprilisban vagy májusban mutatják be a magyar mozikban.
Hatodszor kapott fődíjat a Magyar Filmszemlék történetében Almási Tamás, aki ezúttal a Puskás Hungaryval futott be a dokumentumfilmek között, megosztva az elismerést egy nála harminc évvel fiatalabb alkotóval, a Bádogváros című munkájával a miskolci Avas pinceházainak hangulatát bemutató Csáki Lászlóval.
Almási Tamás egyetértett azzal a felvetésével, hogy a dokumentumfilmes versenybe került 30 alkotás összehasonlítása nagyon nehéz, ám mint mondta, a magyarországi mozikba eddig 30 ezer nézőt vonzó Puskás Hungary sem készült sok pénzből. "Bármennyire meglepő, a Puskás Hungary is low-budget film, ami alapvetően pénzbe került, az a jogdíj. Magam vittem a hátamon a kamerát, vagy a statívot, másod-harmadmagammal csináltam a filmet két és fél éven keresztül. A Puskás Hungary látványos, élvezhető mozi, ilyen dokumentumfilmek készülnek ma a világban a legtöbb helyen" - mondta Almási Tamás.
A Puskás Hungary egyfajta Magyarország-imidzs, amely most nagy nyilvánosságot kapott - tette hozzá. Almási Tamás hangsúlyozta: gratulál a fiatal alkotók munkáihoz, és bár még nem ismeri Csáki Lászlót, legalább annyira büszke kollégája díjára, mint a sajátjára.
A 33 éves Csáki László termékeny alkotó, de először kapott díjat filmszemlén. "Nagyon örülök, és azt gondolom, hogy egy olyan szakmai pillanatban kaptam, amikor ez valahol jogos volt. Nyilván ehhez a korábbi munkáim is kellettek" - mondta a filmes.
Mint kifejtette, a Bádogváros csupán a második dokumentumfilmje, de érdekes módon a korábbi, Pálfi Szabolccsal közösen készített Egerszalók is észak-magyarországi városról szól és két évvel ezelőtt vett részt a szemlén. "A dokumentum műfaj eddig nem volt annyira a sajátom, korábban inkább animációs filmeket és kisjátékfilmeket csináltam. Nyugat-Magyarországon, a Kisalföldön születtem, de az élet mostanában sokszor sodort északra, ahol beleszerettem ezekbe a helyekbe és meg akartam mutatni másoknak is" - mondta Csáki László.
Vágvölgyi B. András
nagyon örül annak, hogy a Kolorádó Kid című rendezése nyerte el a Moziverzum elnevezésű közönségdíjat, s emellett a legjobb látvány- és díszlettervezésért járó elismerést is.
Mint Vágvölgyi B. András elmondta, nagyon örül a díjaknak, ez "komoly lehetőség egy újabb projektre". Felidézte, hogy kisjátékfilmje és egész estés dokumentumfilmje volt már, de ez az első nagyjátékfilmje.
"Nagyon sokáig készült, négy évig tartott a forgatás és az utómunka, és előtte még három évig írtam a könyvet, így majdnem hét év van benne. Ez sok, de remélem a közönséggel is tud találkozni a film megfelelő módon" - fogalmazott a rendező.
A korábban újságíróként ismert Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid címmel készítette el első nagyjátékfilmjét, amelyben az 1956-os forradalomban való részvételért másfél évtizedre börtönbe kerülő rakodó és szerencsejátékos 1974-ben egy teljesen más világba szabadul ki. A film egyik forgatókönyvírója a néhai Eörsi István volt, a zeneszerzők között szerepel Másik János, a vásznon Nagy Zsolt, Sárosdi Lilla, Fullajtár Andrea, Gáspár Tibor, valamint több ismert zenész is látható.
