Hallam Foe

Miután összerúgja a port öngyilkosságot elkövetett anyja halála után újranősülő apjával és az új asszonnyal, Hallam, a 18 éves skót fiatal Edinburgh-be megy, ahol Hitchcock-filmekbe illő dolgokat visz véghez (leskelődik mások után, megigézi egy halott hozzátartozójára hasonlító nő, elhunyt anyja ruháját hordja stb.) - anélkül persze, hogy a néző egy Hitchcock-filmben érezné magát, hiszen a Hallam Foe-tól mi sem áll távolabb. 

Mackenzie műve annak egyszerre tragikus, megdöbbentő és vicces folyamatát ábrázolja, ahogy furcsa szokásokkal bíró, de igen szimpatikus főhősünk felnőtté és sokkal bölcsebbé válik, megtanul szembenézni az elkerülhetetlen múlt- és jövőbeli fájdalmakkal, s rájön, hogyan kezelje az életben adódó súlyos problémákat. 

Hallam magaslati hobbijának köszönhetően (az épületek tetejéről figyeli az embereket) ráadásul rengeteg gyönyörű panorámát láthatunk a meglepően szép Edinburgh-ről. Így amilyen nehéz volt kedvelni a rendező Young Adam című alkotásának szenvtelen, kegyetlen világát, olyan könnyű beilleszkedni a Hallam Foe átélhető, szerethető univerzumába (amit persze nagymértékben megkönnyít a címszerepet játszó, imádnivaló Jamie Bell). 

Mackenzie művéhez kísérőfilmként kapunk egy pár perces animációs munkát is (Hegyi Magdolna: Au!), amit ugyan nem nagyon tudunk hova tenni, de azért jó szórakozást kívánunk hozzá!