Halloween II.

 

Furcsa, és talán kissé aggasztó jelenség, hogy milyen lelkes és széles rajongótábora alakult ki az év(tized)ek során az olyan eszelős fikciós gyilkosoknak, mint a savós arcú Freddy Krueger, a hokimaszkos Jason Voorhees, vagy a konyhakéses Michael Myers. Pedig aligha beszélhetünk szimpatikus fickókról, de ma már ott tartunk, hogy feldolgozásoknak is folytatása van, amiben van valami abszurd, és ? az előző részben történtek ellenére ? a kiváló állóképességű Michael Myers is visszatér.

Természetesen a Horrorfilmkészítés szabályai idiótáknak kézikönyv útmutatásai alapján van egy másik, erősen traumatizált túlélő is, a szöszi Laurie, antihősünk hugicája, és mivel közeledik a Halloween, Michael is elindul, hogy felfrissítse a családi kapcsolatokat ? van is vagy negyedórányi felvétel csak arról, ahogy vészjóslóan bandukol a hajnali mezőkön. Ami azt illeti, a stílszerűen koreografált mészárlásokat leszámítva majdnem minden hasonló töltelékanyag szagot áraszt, kezdve a "Tyű, azt hittem má', hogy ez télleg történik!" felkiáltású rémálmoktól a gyerekkori flash-backeken át a fehér lóval terhelt agymenésekig, ahol a fehérbe öltözött néhai anyuka jelenik meg végtelenségig lebutított freudi blöffként. És annak tudatában, hogy már készül a harmadik rész is, kár komolyan venni a lezárást ? vagy az egész filmet.