A fülledt levegőjű floridai kisváros sheriffje, Matt Lee Whitlock például az éjszakai műszakban nem csak szolgál és véd, hanem egy férjes asszony kényes igényeit is kielégíti, és erre az sem mentség, hogy maga a férj egy ordas nagy tahó. Nem is marad el az ilyenkor kötelező isteni igazságszolgáltatás: a házaspár lakása leég és csak két elszenesedett holttest marad hátra, no meg annak a jelentős összegnek a hiánya, amelyet maga a sheriff adott át az asszonynak. Minden hősünk bűnösségére utal, és a helyzeten az sem könnyít sokat, hogy Mattnek volt feleségével, az ambiciózus és gyönyörű Alexszel kell együtt nyomoznia.
Bizony az is régi mozis közhely, hogy ahol nagyon sok fordulat van, ott rendszerint egy nő keze van a dologban, de mire ez tisztázódik, addig szegény sheriffnek sok mindenen kell átmennie. De pont az a szép, ahogy a sheriffet alakító Denzel Washington versenyt fut az idővel, a szemtanúkkal és a modern technikával. A történet legeredetibb sajátossága az, hogy minden információ hozzá fut be, csak az a kérdés, hogy mit meddig tud titokban tartani, és hogyan tudja a tényeket a saját hasznára fordítani. A tempó ennek megfelelően egészen a kissé sablonos végkifejletig pompás, inkább az egyes karakterek kidolgozottságával van gond. Denzel Washington szokatlanul defenzív szerepre kényszerül, de még így is ő a film erőssége, mivel Sanaa Lathan teljesen felejthető a csalfa nő szerepében, akárcsak Eva Mendes, aki a Kiképzésben már játszotta Washington csaját, de ott nem kellett beszélnie. Ezt leszámítva korrekt, mérsékelten izgalmas kis film ez, de azért mégis lehet ott némi bibi, ahol a főhős legfélelmetesebb ellenfele egy faxgép és egy nyomtató.
