Így, ahogy vagytok

Az Így, ahogy vagytok ugyanis egyrészt a Móricz Zsigmond- (és így a Szabó István-)féle Rokonok rokona, hiszen azt mutatja be, ahogy egy becsületes, új helyzetbe érkező ember megpróbál rendet tenni egy korrupció, sikkasztás, csalás, lefizetés, protekció stb. dúlta városban (van is a Makk-filmben néhány mulatós jelenet, ami akár a húszas-harmincas években is játszódhatna, így a Rokonoknak szóló tiszteletadásként is felfogható).

Esetünkben a főhős az új polgármester, aki a korrupt városvezetéssel és a vele szoros összefüggésben működő helyi maffiával próbálja meg felvenni a harcot egy repülőtér felújításához kapcsolódó biznisz ügyében. Másrészt viszont az Így, ahogy vagytok kis túlzással a Trafficre is emlékeztet, amennyiben szintén egy bonyolult, szövevényes, sokfelé ágazó, sokszereplős bűnügyi, de mély társadalmi hatással is bíró történetről, afféle tablóról van szó. És itt jön be a képbe a film egyik legnagyobb erénye: az összetett sztori kiemelkedő színészi játékra ad lehetőséget a nemzet legnagyobb művészeinek szinte minden korosztályból (Csányi, Trill, Cserhalmi, Mácsai, Törőcsik). S ha a cselekmény lezárultakor marad bennünk néhány kérdés, jussanak eszünkbe a rendezőnek egy interjúban mondott szavai: "Aki érti, érti, aki nem, nem. Gondolkozzunk!" S ebben végül is igazat kell adnunk neki.