Katyn

Katyn

Az 1940 áprilisában és májusában történt katyni mészárlásról - amikor is több mint 15 ezer lengyel tisztet és civilt gyilkoltak le az oroszok - még mindig elég keveset lehet tudni és hallani: igaz ugyan, hogy a németek már '43-ban felfedezték a tömegsírokat, de az oroszok évtizedeken keresztül tagadták a történteket, és a németeknek tulajdonították a népirtást, a teljes igazságot pedig csak a '90-es években zajlott kutatások tisztázták.

A ma élő egyik legnagyobb rendező, Andrzej Wajda - akinek édesapja a katyni áldozatok egyike - igazi nagyszabású történelmi dráma keretében fogalmazza meg az egyik legnagyobb lengyel nemzeti tragédiát (meg is idéz néhány klasszikus háborús filmet, például a Szállnak a darvakat). A Katyn nem a kisemberek és a kis történések filmje, hőseivel nem azonosulni fogunk, hanem kívülről figyeljük őket az események, a történelem sodrásában. A cselekmény folyamán újabb és újabb figurák lépnek be, akik nem személyiségükkel, inkább betöltött szerepükkel és a drámai, súlyos történésekhez való hozzáállásukkal vannak jelen (bátor lengyel tisztek, nem kevésbé bátor katonafeleségek, lelkiismeretével küzdő megalkuvó túlélő, az elnyomás ellen lázadó diák, a legyilkoltak pártjára álló fiatal nő stb.). A Katyn nem egy Hamu és gyémánt és nem is A márványember, de nagyon fontos film - s talán nem csak a lengyeleknek.