Lorna csendje

Luc és Jean-Pierre ezúttal a bevándorlók nehéz és sokszor megalázó életébe nyújt bepillantást egy bizonyos albán hölgy, Lorna (Arta Dobroshi) nem túl felemelő kalandjain keresztül. Amikor megismerjük a fiúsan rövidre nyírt hajú fiatal nőt, keményen és határozottan bánik látszólagos élettársával, a heroinról lemászni próbáló Claudyval, akinek állampolgárságát köszönheti. Szeme előtt albán szerelme lebeg, és hisz abban, hogy nyit majd egy kis kávézót a történet színhelyéül szolgáló Li?ge-ben. Csakhogy Lorna támogatója, a piszkos ügyekben utazó Fabio el akarja varrni a szálakat, és hozzáadni a nőt egy oroszhoz, aki szintén nagyon szeretne belga lenni. Ehhez azonban az egyszerűség kedvéért Claudynak meg kell halnia, de Lorna ezt a fordulatot már nem tudja feldolgozni. 

A tűpontos forgatókönyvnek, a szinte tökéletes színészválasztásnak és az alkotók valóság iránti elkötelezettségének hála a Lorna csendje sallangmentes, egyenes és elgondolkodtató, akár egy nyakleves. És bár korábbi filmjeikkel ellentétben a történet befejezésében van némi emelkedettség, egy kis búcsú a valóságtól, a címszereplő Dobroshi jelenléte nem engedi elfeledni, hogy honnan is indultunk. Ez a film nemcsak azok számára kötelező, akik érdeklődnek az emberi lélek tűrőképessége iránt, de hasznos lehet azoknak is, akik szeretnék tudni, mi a helyzet az EU-nak nevezett nagy, színes rózsazsín buborék árnyékában.