A mandzsúriai jelölt

Színpad

A hollywoodi feldolgozóipar ezúttal a hidegháborús összeesküvés-elméletekkel riogató filmek egyik legjobbikát, A mandzsúriai jelöltet szemelte ki magának: az 1962-ben John Frankenheimer rendezésében és Frank Sinatra főszereplésével készült, ám mai szemmel is meglepően frissnek ható thriller a koreai háború idején játszódott, középpontjában a harcmezőről hősként hazatérő, ám valójában a vörösök által agymosott amerikai katonával, akit anyja arra próbál felhasználni, hogy idióta férjét hatalomra juttassa. Mivel a vörös veszedelem - közismert okokból - mára kissé idejétmúlttá vált, Jonathan Demme (A bárányok hallgatnak) rendezőnek és forgatókönyvíróinak új ellenségképre volt szükségük, amire a globalizáció korában nem is találhattak volna hálásabb szereplőt a hataloméhes világcégek titkos társaságainál.

Az átfazonírozott történet az Öböl-háború idején veszi kezdetét. A hivatalos verzió szerint Raymond Shaw őrmester (Liev Schreiber - Séta a Holdon) igazi háborús hős, aki egy sivatagi rajtaütés során tűnt ki bátorságával, amiért hazatérte után a legmagasabb katonai elismerésben részesült. Valami mégis hibázik Shaw történetében: az őrmester katonatársai mind ugyanazoktól a szörnyű rémálmoktól szenvednek, melyek azt sejtetik, hogy a rajtaütés éjszakáján nem minden úgy történt, ahogy arra emlékeznek. Bennett Marco őrnagyot (Denzel Washington) sem hagyják nyugodni a látomások, ahhoz azonban, hogy kiderítse, mi is történt valójában az akció során, kapcsolatba kell lépnie az időközben politikai pályára lépett, s az alelnöki címre esélyes Shaw-val.

Demme precíz, kimunkált thrillert készített, melyből, ha minden jól megy, 2040 tájékán nagyszerű remake készülhet: aktuális háborúkból és divatos ellenségképből nem lesz hiány, az egyszer biztos.