(MTI) - A Magyar Filmunió és a Media Desk, a Media Plus magyarországi irodája által szervezett fórum vitavezetője, Vészi János (Fórum Film) elmondta: a magyar dokumentumfilm a hatvanas évektől erőteljes hatást gyakorolt, filmnyelvileg és tartalmában is "nagyon sokáig előremutató és célba jutó tudott lenni". Az utóbbi években azonban, a nyugat-európai tendenciák ellenére a műfaj kiszorult a hazai televíziós, mozis forgalomból - fejtette ki. Értékelése szerint az igazi probléma nem is a pénz megtalálása vagy a film leforgatása, hanem az, hogy ne maradjon a kész mozgókép a dobozban.
A 2001-től 2006-ig tartó Media Plus program az audiovizuális alkotási folyamat két szakaszához nyújt támogatást: a gyártást megelőzően például szakemberek képzéséhez, a gyártást követően a forgalmazáshoz és promócióhoz, filmfesztivál-szervezéshez. A programban mintegy 60 millió eurót fordítanak képzésre (új technológiák, menedzsment, forgatókönyvírás) és 454 millió eurót gyártás-előkészítésre, forgalmazásra, terjesztésre és promócióra.
A forgalmazás-terjesztés terén kiemelten támogatják az alkotások kiadását videón és DVD-n, a több országban értékesítő forgalmazói ügynököket és a televíziós bemutatást. Segítik a zömében európai filmeket műsorra tűző filmszínházakat is.
A kerekasztal-beszélgetésen Hugh Purcell, a BBC dokumentumfilmes stúdiójának korábbi igazgatója az ESODOC új képzési programról szólt, amelynek keretében a többi között szociális akció-dokumentumfilmeket készítenek. Ezeknek kimondottan az a céljuk, hogy a leforgatott alkotások "ne maradjanak következmények nélkül", az új médiacsatornákon keresztül úgymond aktivizálják a közönséget - mondta. Egyik fő törekvésük arra ösztönözni a fiatal dokumentaristákat, hogy ne csak a kereskedelmi média, hanem olyan, nem kormányzati szervezetek, mint például a Greenpeace környezetvédő mozgalom számára is készítsenek filmeket. Véleménye szerint nem az elvont, szigorú szakmaiság számít, hanem az, hogy olyan filmeket gyártsanak, amelyeket az emberek meg akarnak majd nézni, akár az Interneten.
Ivana Milosevicova, a dokumentumfilmes börzeként is működő prágai Ex Oriente Film képzési központ vezetője azt mondta: témáikban Kelet-Európára koncentrálnak. Iskolájukban nagy hagyománya van az úgynevezett kreatív dokumentumfilmnek, amelyben nemcsak "beszélő fejeket" látni, hanem a bemutatott témákat vizuálisan-tartalmilag is feldolgozzák.
Heidi Gronauer, a dél-tiroli Zelig szakiskola ügyvezető igazgatója elmondta: dokumentumfilmes szakképzést nyújtó oktatási intézményük Európa minden országából fogad diákokat. Háromnyelvű, németül, olaszul és angolul zajló oktatásukban a diákok a kameramozgástól a vágásig mindent elsajátítanak, a hároméves képzés végén operatőr, vágó és filmrendező szakon egész Európában elismert diplomát adnak ki.
