Mediterrán finomságok

Sofia viszont elszánt, és a családi vendéglő után egy nagyobb étteremben is próbára teszi tudását, majd (Billy Wilder Sabrinájának mintájára) még egy franciaországi szakácsiskolába is elmegy. A lány ráadásul abban is Sabrina rokona, hogy egyszerre két férfi közt őrlődik; csakhogy a mi Sofiánk merészebben játszik, mint a szende Audrey Hepburn, és esze ágában sincs választani a két úr közül... A Mediterrán finomságokban így folyamatosan dinamikusan változik étel, ital, férfi, nő egymáshoz való viszonya, hogy végül kisüljön: a konyhaművészet és a szerelem nem függetleníthető egymástól ? azaz jó szex nélkül jó ennivaló sincs.

A spanyol Joaquín Oristrell (aki olyan filmek scriptjét jegyzi, mint a Szájból szájba vagy a Mianyánk kivan) inkább forgatókönyvíróként, mint rendezőként rutinos, és ez meg is látszik munkáján. A Mediterrán finomságok tele van rengeteg nagyon jó és nem utolsósorban pikáns, sőt egyenesen vérforraló ötlettel, melyek közt olyat is találunk, ami még napjainkban is szinte tabutémának számít. A sok frappáns megoldás azonban olyan rosszul van súlyozva, hogy a mű szépen fokozatosan ellaposodik. Sokat lendít viszont a filmen a főszerepet játszó helyi érdekű Rachel Weisz, Olivia Molina, akinek szerencsére nem csak külseje emlékeztet az angol szépségére.