(MTI) - A húsz filmet felvonultató hivatalos versenyprogramba először beválogatott négy női rendező közül három már bemutatkozhatott, és egyikük sem okozott nagy csalódást.
A 35 éves Maiwen harmadik filmje, a Polisse egyértelműen meghódította a francia kritikusokat: első helyen szerepel a Le Film francais fesztiválújság rangsorában, és a Premiere és a Studio Ciné Live szaklapok, a L'Express és a Le Journal du Dimanche című hetilapok, valamint a Le Figaro, a Le Parisien és az Ouest-France napilapok kritikusai is ódákat zengtek az alkotásról. Egyedül a Libération és a Le Monde fogalmazott visszafogottabban.
A szkeccsszerűen felépített, dokumentumfilmes eszközökkel dolgozó alkotás egy párizsi kerületi rendőrség gyermekvédelmi osztályának stresszes mindennapjait mutatja be. A pedofil ügyek, a kiskorú zsebtolvajok, valamint az elhagyott vagy sérült gyerekekét folytatott küzdelemmel párhuzamosan az összetartó és éjjel-nappal együtt élő csapat tagjainak családi és magánéleti konfliktusai is kirajzolódnak humoros és pergő jeleneteken keresztül. A film nagy meglepetése: a rendőrséget sértő szövegeiért korábban börtönbüntetésre ítélt rapper, Joeystarr egy érzelmes rendőrt alakít a filmben, a kritikusok szerint meglepő hitelességgel.
A Le Monde listáján viszont eddig Nanni Moretti pápafilmje, a Habemus Papam a favorit. Hasonló véleményen van a legnagyobb tekintélyű francia filmes szaklap, a Les Cahiers du Cinéma is. Michel Piccoli pápaalakítását egyébként szinte minden újságíró elismeri, a legjobb férfi alakítás díjára is nagy esélyesnek tartják.
A nemzetközi sajtó összesítésében a Screen Daily cannes-i különkiadása szerint szintén egy női rendező, a skót Lynne Ramsay vezeti a listát. A We need to talk about Kevin című film főszerepét, a gyermeke megmentéséért mindent megpróbáló anyát az Oscar-díjas Tilda Swinton alakítja, aki mindent megtesz azért, hogy látszólag normális életet éljen, miközben rendszeresen látogatja az osztálytársai megölése miatt börtönbe került fiát. Bűntudattól gyötörve idézi fel fia születését, és annak gyermekkorát, hogy megértse, hol rontotta el a nevelését. A Screen listáján második helyre került a Habemus Papam, amelyet az izraeli Lábjegyzet című film, Joseph Cedar alkotása követ.
Bemutatták az első botrányszagú filmet is az idei seregszemlén. Az elsőfilmes osztrák Markus Schleinzer klinikai pontossággal mutat be egy pedofil viszonyt egy 35 éves férfi és 10 éves áldozata között. A Michael című alkotás a fogva tartott fiúval folytatott viszony utolsó öt hónapjáról szól. A sajtó egyértelműen a nyolc évig elrablója pincéjében raboskodott és 2006-ban elszökött Natascha Kampusch történetét vélte felfedezni a filmben. Ezt a rendező határozottan cáfolta és azt állítja: "egy teljesen eredeti történetet" filmesített meg. A zavarba ejtő filmben a rendező a gyermekrabló pedofil gondolatait boncolgatja a férfi és áldozata közti kétértelmű kapcsolat bemutatásra. A szombati sajtóvetítésen mindenesetre akkora volt az érdeklődés, hogy kisebb tolongás is kialakult a terem előtt, ezért a szervezők kénytelenek voltak egy második sajtóvetítést is beiktatni. Az első kritikák eddig elismerően szóltak a filmről.
A cannes-i filmfesztivál "az egyetlen hely, ahol kis országok rendezői belépést nyerhetnek a világ filmművészetébe" - ezt mondta Emir Kusturica, miután átvette a Francia Köztársaság Becsületrendjét Frédéric Mitterrand kulturális minisztertől. A világhírű szerb filmrendező a második legjelentősebb, az Un Certain Regard (egy bizonyos nézőpont vagy egyfajta szemszög) elnevezésű szekciójának idei zsűrielnöke. "Cannes a kulturális sokszínűségért folytatott harc terepe. Franciaország pedig a kulturális sokszínűség gondolatát képviseli. Itt léptem be én is a film világába. Ez az elismerés nagyon fontos számomra és a családom számára. Folytatom a filmkészítést!" - hangsúlyozta a tiszteletére rendezett ünnepségen Kusturica.
