MR 73

Rendezőnk, Olivier Marchal, aki exzsaruként egyszerre mély szeretettel és harsány megvetéssel mesél a testületről, a hatalmas sikerű - és Amerikában éppen megfilmesítésre kerülő - 36 után újra elmeséli nekünk, milyen is egyszerre harcolni a mindenre képes bűnözőkkel és a korrupt, karrierista kollégákkal. Hőse, a feleségét gyászoló, és ezzel az ürüggyel vagy napi három üveg whiskeyt benyakaló Schneider felügyelő egy brutális sorozatgyilkos nyomában jár, csakhogy kiszámíthatatlansága és társaival való folytonos konfliktusai miatt elveszik tőle az ügyet - ami egy percig sem akadályozza abban, hogy folytassa a nyomozást -, miközben a múlt árnyai is rávetülnek.

Egy, már 70 éves, de még mindig jó kondiban lévő gyilkost készülnek ugyanis szabadlábra helyezni, és bár az illető hithű megbánást tanúsít, áldozatának azóta felnőtt lánya egy percig nem hisz neki, és Schneiderhez fordul segítségért. És a világ lassan összeomlik önpusztító hősünk előtt, mi pedig azon tűnődhetünk, hogy lesz-e még rosszabb - és lesz. Az itt furcsa módon leginkább Szerednyey Bélára hajazó Daniel Auteuil azonban - bár véleményünk szerint az egyik leginkább túlértékelt francia színész - jól bírja a rengeteg gyűrődést, és van annyira rutinos és karizmatikus, hogy a helyenként elnagyolt és néhol hatásvadász történetnek mélységet, színt és ízt adjon.