A nagy kiárusítás - Der Große Ausverkauf

Epizódokból építkező dokumentumfilmjében Florian Opitz a privatizáció - amelyet gyakran olyan intézmények kényszerítenek ki, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Monetáris Alap - egyes embereket érintő következményeit vizsgálja a föld különböző pontjain.

Minda például azért küzd, hogy pénzt szerezzen a fia heti két dialízisére, mivel a Fülöp-szigetek egészségügyi ellátását privatizálták és elérhetetlenné vált a szegények számára. Bongani és "elektro-gerilla" csapata egy dél-afrikai városban illegálisan köti vissza az áramot a szegények otthonába, akik a privatizáció után nem bírták fizetni a villanyszámlát a magánszolgáltatónak. Simon humoros kalandokat mesél mozdonyvezetői pályájáról, előbb a brit államvasutaknál, majd a számtalan egyéb cégnél, amelyek olyan rendszerességgel jönnek és mennek, amely rendszeresség már rég eltűnt a menetrendből. A boliviai Cochabamba lakosainak győzelme egy amerikai óriásvállalat ellen, amely megpróbálta rátenni a kezét a városi vízellátásra, reményteli kicsengést ad a filmnek.

Az egymásba kapcsolódó történeteket a privatizációkért felelős "másik oldal" megszólalásai és olyan szakértők kommentárjai ellenpontozzák, mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz, aki átállt a vesztesek oldalára.

rendező: Florian Opitz

forgatókönyvíró: Florian Opitz

zeneszerző: Marcus Schmickler

operatőr: Andy Lehmann

producer: Felix Blum, Arne Ludwig

vágó: Niko Remus

szereplő:

Joseph Stiglitz

Bongani Lubisi

Simon Weller

Minda Lorando

Rosa de Turpo

Pénzért vett esővíz

Mi köthet össze egy brit mozdonyvezetőt, egy filippino anyát, egy dél-afrikai aktivistát és egy bolíviai város lakóit? Sok minden. Florian Opitz dokumentumfilmjében, "A nagy kiárusítás"-ban a privatizáció a közös szál. Nem elméletileg, hanem húsba, életbe vágóan, négy kontinens emberi történeteinek szövetében.

Keresve sem lehetne alkalmasabb pillanatot találni Magyarországon a film bemutatására, mint a mostanit, ám valószínűleg mégsem éri el azt a hatást, hogy meggondolják tetteiket a döntéshozók, noha a rendező nyilvánvalóan tanulságlevonás céljából készítette filmjét a világ számára. A dokumentumfilmezés célja ugyanis, a valóság egy-egy szeletének rögzítése mellett éppen ez lenne. Műve politikai film is. Nemcsak feltár, belső állásfoglalásra is késztet egymás ellen fellépő politikai-gazdasági erővonalak mentén. A nagy kiárusítás, azaz az alapvető közszolgáltatások: a víz- és áramellátás, a tömegközlekedés és az egészségügyi ellátás magánkézbe adásának hatásait négy egymásba kapaszkodó történeten át mutatja be Florian Opitz, nem sok optimizmussal.

A dél-afrikai aktivista olyan szegény családoknak segít Sowetóban, akiknél a privatizáció előtt álló áramszolgáltató kikapcsolta a villanyt, mert nem tudták fizetni a magas számlákat. A rendőrség és a cég biztonsági szolgálata egyaránt vadászik a gerilla villanyszerelőkre, akik főhősünk vezetésével illegálisan visszakötik az áramot. Hőst mondtam, mert a szegények segítőjeként helyi hős lett. És mint oly gyakran hősök esetében, ő is rosszul végzi: a film forgatása után néhány héttel rejtélyes körülmények között meghalt. Ez vár egy manilai nyomornegyedben tengődő fiúra is. Anyja évek óta küszködik, hogy ki tudja fizetni a vesebeteg fiú kezelését. A gyógyszert szemenként veszi, a heti két dialízishez szükséges pénzért hétről hétre támogatásért kuncsorog a privatizált egészségügy hivatalnokainál. Fia szó szerint addig él, amíg a pénzt sikerül kikönyörögnie.

Simon, a brit mozdonyvezető és szakszervezeti aktivista Európa legjobban működő vasútjánál kezdte a pályát, ám néhány év múltán egy privatizált, részekre szabdalt és leépült iparágban találta magát, ahol rendszeresen összeomlik a szolgáltatás, és ahol a karbantartás hiánya Nagy-Britannia legsúlyosabb vasúti balesetéhez vezetett néhány éve. Simon egyelőre szélmalomharcot vív a tulajdonosok felelősségteljes hozzáállásáért.

A bolíviai Cochabamba város lakosai heroikus harcban álltak egy amerikai nagyvállalattal, amely megpróbálta átvenni a települési vízellátást, és ahol még az esővizet is tilos volt gyűjteni. A kísérlet a világtörténelem első "vízháborújához" vezetett, amelyben boliviaiak tízezrei szálltak szembe a rendőrséggel és a katonasággal. Győztek. Ez az egyetlen pozitív végű történet a filmben. A nagy kiárusítás ezek szerint nem sok jót hoz a többségnek, ám annál nagyobb hasznot a kisebbségnek. Ez a véleménye a filmben többször megszólaló Joseph Stiglitznek, a világhírű Nobel-díjas közgazdásznak. A Világbank korábbi igazgatójaként alapos ismerője a privatizációs folyamatokat ösztönző nemzetközi pénzügyi intézeteknek, de mára átállt a vesztesek oldalára. Most a nézőkön a sor, hogy állást foglaljanak. A film mélyen humanista látásmódja, drámai helyzetei és remek szerkesztése ehhez minden segítséget megad.

Mikes Éva

A nagy kiárusítás - Der Große Ausverkauf

Színpad