Nos, ha ezt a két szólást-szokást összerakjuk, megkapjuk az elmúlt évek egyik legjobb Dogma-filmjét, a manapság végre a magyar mozikban is arató dán vígjátéksorozat egyik legszimpatikusabb darabját, Natasha Arthy Nézz balra, ott egy svéd! című munkáját.
A film hőse, Katrine esküvőre készül és már mindent elintézett, egy dolog nyomja csak a lelkét: pszichiátrián kezelt nővérének nem meri elmondani a boldog hírt. Amikor aztán - két, Afrikában töltött év után - feltűnik a nővér expasija, a kelekótya és szívdöglesztő (valamint a nővér esetében ideg-összeomlasztó) svéd Thomsen, a viszonyok kezdenek összekuszálódni. Pedig először csak egy áldomást isznak ők hárman: a vőlegény, a menyasszony és Thomsen. Aztán isznak még egyet és még egyet - aztán másnap(osan) Katrine elindul az esküvő előtti beszerzőkörútra. Igen, kell valami régi, új, kölcsönkapott és kék. Mivel pedig Thomsen is vele tart, és a pasasnak extravagáns ötletei vannak, semmi sem a terv szerint alakul, jóllehet a régi barát révén új (afro)frizura és szuperkék tudatmódosító pirula is kerül a listára. És hogy a kör teljes legyen, Thomsen kölcsön akarja kérni Mettét, a nővért a pszichiátriáról...
A Nézz balra, ott egy svéd! fekete humorral és drámai elemekkel bélelt vígjáték a szerelemről és a szabadságról, az őszinteségről és arról, hogy mindig vállaljuk az érzelmeinket. Natasha Arthy filmje merész, szabad és szórakoztató - a Dogma-stíl lazasága jól áll ennek a történetnek, mely kemény tempót diktál, tele van őrült fordulatokkal, de az emberségét és a hitelességét sosem veszti el.
