A legjobb rendezés Oscar-díját elnyert filmek listáját böngészve az elmúlt évtizedben két véglet körvonalazódik az Amerikai Filmakadémia tagjainak választásában: vagy az olyan rendkívül látványos filmek rendezőire szavaztak, mint Az angol beteg, a Titanic és a Ryan közlegény megmentése, vagy az olyan erőteljes személyes drámákéra, mint az Amerikai szépség, a Millió dolláros bébi, illetve a Hideghegy. A két vonulat között semmi átmenet.
Hajnali két órától a résztvevők egyenes adásban követhetik az Oscar-gála eseményeit. Az érdeklődőket mindemellett filmes játékkal, filmzenével, korábbi díjnyertes filmek részleteivel, és celluloid dreams (celluloid álmok) elnevezésű koktéllal várják Szegeden.
"Legyen kitűnő porondmestere a látványos előadásnak, mint Clint Eastwood, James Cameron vagy Peter Jackson, akik vasmarokkal tartják kezükben a mégoly kaotikusnak is tűnő, szerteágazó cselekmény forgatását" - fogalmazta meg a legjobb rendezés kritériumát a Village Voice című amerikai hetilap egyik filmkritikusa.
Miközben sokan biztosak Scorsese győzelmében, a Bábel, a Levelek Iwo Jimából, A United 93-as járat és A királynő rendezője szintén joggal írta meg a beszédét az aranyozott szobor átvételéhez. Spekulációk szerint Clint Eastwood azzal viheti el a pálmát, hogy idén két fontos filmet is rendezett (A dicsőség zászlaja, Levelek Iwo Jimából), és annak idején Steven Soderbergh is úgy ütötte el Ridley Scottot a rendezői Oscartól, hogy abban az évben két film került ki a keze alól: a Traffic és az Erin Brockovich. De azon sem lepődne meg senki, ha vasárnap este Paul Greengrass-t, a megdöbbentő szeptember 11-dikei dráma direktorát szólítanák a Kodak Theatre színpadára, hiszen a szakma ezt a produkciót tartja a tragédiát feldolgozó legautentikusabb filmnek. Ám Alejandro González Inárritut sem érdemes leírni, hiszen a Bábel megkapta a legjobb film Arany Glóbuszát (igaz, a rendezői díjat nem nyerte el). Az angolok persze Stephen Frearsnak szurkolnak, és kajánul apellálnak az Akadémia sznobizmusára A királynő című film témája miatt.
Az elmúlt nyolc évben a legjobb rendezés és a legjobb film Oscar-díját sohasem ugyan az a produkció vitte haza. Szakírók rendszeresen szóvá is teszik, hogy azért válik szét a két kategória, hogy a dicsőséget megoszthassák, hiszen teljesen logikátlan valakit a legjobb rendezőnek nevezni, amikor nem az övé a legjobb film, és persze megfordítva is furcsa a képlet.
A két kategória jelöltlistája szinte teljesen fedi egymást ebben az évben, ám míg a rendezések közé csupa dráma került, a legjobb filmek közé A család kicsi kincse című családi vígjáték is bekacagtatta magát, ezzel kiszorítva a mezőnyből A United 93-as járatot. Az esélylatolgatók ugyanakkor megjegyzik, hogy az Akadémia ritkán teszi le a voksát egy vígjáték mellett.
 |
| Két darab, 2,44 méter magas Oscar-szobrot helyeznek ki a New York-i St. Regis szálloda elé 2007. február 21-én. A szállodában hivatalos ünnepséget rendeznek február 25-én, a 79. alkalommal odaítélt Oscar-díjak átadásának éjszakáján. (MTI/EPA/Justin Lane) |
A filmvilág legrangosabb kitüntetését az amerikai filmakadémia 1927-ben alapította, hogy évente egyszer, különböző kategóriákban elismerje a mozgóképipar legjelesebb alkotóművészeinek tevékenységét. A kitüntetést kezdetben 12 kategóriában ítélték oda, az első díjkiosztó ceremóniára 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt szálloda Blossom termében, zártkörű bankett keretében került sor 250 meghívott részvételével.
Az ekkor átadott figurának még nem volt neve (a szikár Akadémiai Díj megjelölést viselte), a díjat 1931-ben keresztelték el Oscarra. A név eredetéről többféle legenda kering, a legelterjedtebb szerint a névadó Margaret Herrick, az akadémia első könyvtárosát a szobor rettentően emlékeztette Oscar Pirece nevű nagybátyjára. Mindesetre a szobrocskát a hatodik díjkiosztón nevezték először Oscar-díjnak. A 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont (státus)szimbólumot George Stanley szobrász formázta meg, és 1945-ig minden darab egyedi példányként került ki keze alól. A filmtekercsen álló lovag eredetileg bronzból, a későbbiekben a britannium nevű ónötvözetből készült, s a Filmakadémia 1934-ben szabadalmi védettséget jegyeztetett be formatervére.
Kezdetben a napilapok a korai lapzárta miatt előzetesen megkapták a kitüntetettek névsorát, amelyet azonban csak éjjel hozhattak nyilvánosságra. 1940-ben azonban a Los Angeles Times már esti kiadásában közölte a listát, amelyet így a bankettre érkező vendégek olvashattak, s oda volt a meglepetés. A kínos eset után tértek át a lepecsételt boríték rendszerére, amely a mai napig érvényben van.
1932-ben a díjátadást már olyan felfokozott izgalommal várták, hogy az ünnepséget egész Amerikában közvetítette a rádió. Az első tévéközvetítésre 1954-ig kellett várni - az esemény vezető riportere Ronald Reagan későbbi amerikai elnök volt -, az első színes adásra 1966-ig és 1990-ben látták először több mint egymilliárdan a díjátadó ceremóniát.
1932-ben új kategóriáról döntöttek, ekkor adták át először a rövidfilm-díjat. Három évvel később hozták létre a filmdal-Oscart, de csak 1946-ban csendült fel a színpadon az összes jelölt muzsika. 1943-ban hozták azt a szabályt, hogy a művészek mindössze 30 másodpercig hálálkodhatnak köszönőbeszédükben, s 1955-től terjedt el az a szokás, hogy díjátadóknak a díjra jelölt művészeket kérték fel. 1968-ban a filmakadémia megszabta, hogy a díjazottak mellett a díjátadóknak is alkalomhoz illő, elegáns ruhában kell színpadra lépniük, előző évben ugyanis általános megrökönyödést váltott ki, hogy Julie Christie pöttyös miniruhában libbent a színpadra.
Ma már több mint húsz kategóriában osztják ki az Oscar-díjat, közülük az egyik legfiatalabb az 1995-ben alapított, a legjobb trükkfelvételek, különleges vizuális effektusok szakembereinek járó Oscar, valamint a legjobb animációs nagyjátékfilm díja, amit 2002-ben alapítottak, s a kategória első győztese a Shrek lett.
A szigorúan vett "szakmai" díjak mellett az akadémia Jean Hersholt emberjogi (humanitárius Oscar) díjat és életműdíjat (Honorary Awards) is oszt azok elismerésére, akik folyamatosan kimagasló munkát végeztek. Tavaly a tiszteletbeli Oscar-díjjal (Honorary Award) - hét sikertelen jelölés után - a közelmúltban elhunyt Robert Altmant tüntették ki, míg az idei életmű-Oscarral az akadémia 2006. december 13-i bejelentése szerint Ennio Morriconét díjazzák. Az olasz filmzeneszerzőt eddig ötször jelölték Oscar-díjra - Mennyei napok (1978), A misszió (1986), Aki legyőzte Al Caponét (1987), Bugsy (1991, Maléna (2000) - de a jelölést egyszer sem váltotta kitüntetésre.
A harmincas években alapították az Irving Thalberg Emlékdíjat, amelyet ugyan az Oscar-ceremónia keretében adnak át, de a neves producert ábrázoló szobor nem "igazi" Oscar, s nem is minden évben ítélik oda. Több olyan világhírű rendező akad, akit többször jelöltek Oscar-díjra, de egyszer sem nyertek - a mulasztást pótlandó őket a Thalberg-díjjal tüntették ki, köztük van az ötszörös jelölt Alfred Hitchcock, vagy a kilencszer jelölt Ingmar Bergman is.
Liza Richardson a műsorszámok közti szünetekben - mikor a gálát közvetítő tévécsatornák reklámot adnak - játszik majd 3 perces szetteket. "Az a dolgom, hogy a zenével fenntartsam a hangulatot, és ne mászkáljanak ki az emberek a bárba a reklámok alatt" - mondta el Richardson az International Herald Tribune (IHT) című, Párizsban szerkesztett amerikai napilapban megjelent cikkben.
"Személyes célom viszont az, hogy Forest Whitaker felnézzen a fülkémre és jelezze, hogy elégedett" - tette hozzá a lemezlovas, és azt is bevallotta, hogy legalább olyan izgatott, mint némelyik jelölt.
A 42 éves DJ a Myspace közösségi internetes portálon létrehozott profilja szerint rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő és "funky lady". A KCRW nevű legendás kaliforniai rádióadón a The Drop című műsort vezeti. Underground funk és house zenét játszik és az IHT szerint "a techno kedvelői már a neve hallatán is elolvadnak." Számos játékfilm zenéjét is ő szerkesztette, így például közreműködött Alfonso Cuaron Anyádat is (Y tu mamá también) című, Magyarországon is bemutatott filmjében is.
A külföldi filmekre szavazó akadémiai tagoknak manapság aláírásukkal kell tanúsítani, hogy moziban látták az alkotásokat. Ez első hallásra akár különösnek is tűnhet, de jelentősen befolyásolhatja a végeredményt, hogy a voksolók vetítőteremben vagy DVD-n látják-e a versenyfilmeket. Míg annak idején a Szerelmes Shakespeare című romantikus filmnek szavazatokat hozhatott a házi mozi, a Ryan közlegény megmentésének háborús kataklizmája nem élt meg a DVD-kivetítőkön.
A Water (Víz) című kanadai produkció egy évvel ezelőtt még nem kerülhetett volna be a legjobb külföldi film kategóriájába, mivel Indiában játszódik és hindiül beszélnek benne. Az Amerikai Filmakadémia azonban tavaly júliusban megváltoztatta azt a szabályt, amely szerint a külföldiek mezőnyében a produkcióknak a származási ország hivatalos nyelvén kell megszólalnia: az egyetlen feltétel immár, hogy ne angolul beszéljenek a szereplők. "A világ sokkal kisebb lett és a nemzeti valamint földrajzi határok már egy csomó dolog esetében nem feltétlenül valóságosak" - nyilatkozta a döntés fontosságát magyarázva Deepa Mehta, a Water indiai származású, ám Kanadában élő rendezőnője.
A szakértők a Water mellett a legesélyesebbnek A Faun labirintusa című mexikói és A mások élete című német filmet tartják. A további két jelölt a dán családi dráma, az After the Wedding és az algériai második világháborús Days of Glory.
Gulliermo del Toro mexikói rendező fasiszta Spanyolországban játszódó fantasy filmje komoly kritikai és közönségsikert aratott nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is (20 millió dolláros bevételével messze kimagaslik az Egyesült Államokban forgalmazott spanyol nyelvű produkciók közül). Del Toro versenytársai produkcióit méltatva kiemelte: "A mások élete is hasonló témát dolgoz fel, mint a Labirintus: hogyan reagáljunk a zsarnokságra. Mikor a történelem sötét figuráival foglalkozik az ember, a legjobb, ha egy parabolába vagy mesébe csomagolja a témát".
A mások élete a fal leomlása előtti Kelet-Németországban játszódik, s egy művész házaspár diktatúrának kiszolgáltatott életét mutatja be. Florian Henckel von Donnersmark filmje többek között az Európai Filmdíjat is elnyerte és Arany Glóbusz-díjra is jelölték.
"A jó hír, hogy mivel mindegyik (film) mesés, nincs miért aggódnom" - jelentette ki versenytársairól Mehta, s szerényen hozzátette, hogy cseppnyi izgalmat sem érez majd, ha végigsétál a vörös szőnyegen, mert esélyei a nullával egyelőek. Az 57 éves filmrendezőnőnek nem kis elszántsággal kellett küzdenie filmje megszületéséért: a Water témája ugyanis a szinte gyermekfejjel özvegységre jutott indiai nők helyzetét vizsgálja a múlt század harmincas éveiben. A 2000-ben megkezdett forgatást hindu szélsőségesek miatt le kellett állítani, mert vallási fanatikusok feldúlták és felgyújtották a forgatás helyszínét, és Mehtát is halálosan megfenyegették azzal vádolva, hogy filmje sérti az indiai hagyományokat és kultúrát. A Water végül csak tavaly készült el, s bár Kanadában már bemutatták, Indiában nem engedik a mozikba.
A rövid animációs filmeknél két külföldi produkció került be a mezőnybe, köztük M. Tóth Géza Maestro című üdítően szellemes animációja, amelynek révén 26 évvel A légy sikere után egy magyar alkotó ismét Oscar-díjhoz juthat ebben a kategóriában. A szoborra pályázik még Roger Allers (Az oroszlánkirály) A kis gyufaáruslány meséjének feldolgozásával, Torill Kove norvég rendező A dán költő című rajzfilmmel, Gary Rydstrom a Pixar műhelyből a Lifted című öt perces tudományos-fantasztikus történettel és Chris Renaud a No Time for Nuts című alkotással, amelyben Scrat, a Jégkorszakból megismert mókus-patkány nem akar tanulni a hibáiból.
Február 25-én, a 79. Oscar-díjkiosztó gála keretében életmű Oscar-díjjal tüntetik ki Ennio Morricone olasz filmzeneszerzőt.
Ennio Morricone 1928. november 28-án született Rómában. Zenei érdeklődését trombitás édesapjától örökölte, első darabjait hatévesen írta. Kedvence Weber Bűvös vadász című operája volt, a visszatérő témák később a western-zenék írásakor jelentettek számára ihletet. A Santa Cecilia Konzervatóriumban végzett trombita és zeneszerzés szakon. Főiskolai évei alatt többször helyettesítette beteg apját éjszakai klubokban, kevés szabadidejét a hangszerelés töltötte ki.
Először színdarabok zenei rendezője volt, majd a tévé és a rádió számára dolgozott. Filmzenét az ötvenes évek közepétől kezdett komponálni, a western világát idéző álnéven. Egykori iskolatársa, Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy írjon zenét Egy maréknyi dollárért című filmjéhez. Bár a rendező - állítólag - nem volt elbűvölve Morricone szerzeményeitől, producerei nyomására mégis szerződtette. Együttműködésük új korszakot nyitott a spagetti-westernek történetében, fura munkamódszerük dacára. Morricone ugyanis a bevett hagyománnyal szakítva előbb írta a zenét, s sokszor a jeleneteket forgatták ehhez igazodva. A későbbiekben pedig Morricone már úgy komponált, hogy egy kockát sem látott a filmből, de ismerte a forgatókönyvet és az összes lényeges információt.
Morricone a valaha élt egyik legtermékenyebb filmzeneszerző, több mint négyszáz alkotás fűződik nevéhez, ezeknek alig tizede western. Maradandót hozott létre jellegzetes hangzásával, olyan addig mellőzött hangszerek használatával, mint a szájharmonika, a harang vagy az elektromos gitár. (Ezek adják talán leghíresebb filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat jellegzetes zenei motívumát). Filmzenéje nemcsak a történet aláfestése vagy a hangulat fokozására szolgál, hanem nagy része van a dramaturgiában is.
Morriconét a hollywoodi filmgyár csábította, s bár hazáját végleg soha nem hagyta el, számos világhírű rendezővel dolgozott együtt, a filmdrámától a történelmi filmeken át a kalandfilmekig, sőt a horrorig. Írt zenét Pasolini filmjeihez (Dekameron, Canterbury mesék), olasz politikai krimihez (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, A polip című tévésorozat), hollywoodi szuperprodukcióhoz, mint a Volt egyszer egy Amerika, a Zaklatás, vagy a Célkeresztben című filmek.
A zeneszerzőt öt alkalommal jelölték az amerikai Oscar-díjra - Mennyei napok (1978), A misszió (1986), Aki legyőzte Al Caponét (1987), Bugsy (1991, Malena (2000) - a jelölést azonban egyszer sem sikerült kitüntetésre váltania. Megkapta viszont - két alkalommal is - a Golden Globe (Arany Glóbusz) díjat, A misszió és Az óceánjáró zongorista legendája című alkotásokért.
Munkásságának több magyar vonatkozása is van: ő írta a zenét Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című filmjéhez, és ő komponálta a Perlasca című olasz-magyar háborús dráma muzsikáját. Koltai Lajos operatőrrel három alkalommal dolgozott együtt, a Malena, Az óceánjáró zongorista legendája s legutóbb az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült (Koltai által rendezett) filmen.
Tiszteletére az Egyesült Államokban We All Love Ennio Morricone címmel zenei albumot adnak ki a napokban, amelyen a "mester" dallamait mások mellett olyan hírességek éneklik, mint Bruce Springsteen, a Metallica együttes, Celine Dion, vagy Andrea Bocelli.
 |
(MTI) - Február 25-én 79. alkalommal adják át Los Angelesben az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjait, közismert nevén az Oscar-díjakat. Néhány érdekesség a díj történetéből:
- Egymás után kétszer a nők közül Luise Rainer (1936, 1937), a férfiak közül Spencer Tracy (1937, 1938) győzött először.
- 1942-ben jelöltek először testvérpárt - Joan Fontaine és Olivia de Havilland - a legjobb színésznő kategóriában (Fontaine győzött).
- "Családon belüli" Oscarokra több példa akad: Judy Garland színésznő és Vincente Minnelli rendező után lányuk, Liza Minnelli is megkapta a kitüntetést. A Fonda-famíliában Jane már két Oscart gyűjtött be, mire apját, Henry Fondát 1980-ban életművéért, a következő évben pedig a legjobb főszereplőként is díjazták; Jane bátyja, Peter "csak" jelöltségig vitte. Francis Ford Coppola a Keresztapa második részéért rendezőként és forgatókönyvíróként is nyert, a zenéért apját díjazták, Sofia lánya az Elveszett jelentésért kapta meg a legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscart. Ráadásul a szintén Coppola néven született Nicholas Cage is nyert a Las Vegas, végállomás főszerepével.
- 1947-ben osztottak először különdíjat a legjobb külföldi filmnek, a "legjobb külföldi film" (idegen nyelvű film) tíz évvel később meghirdetett kategóriájában a Fellini rendezte Országúton nyert elsőként.
- A "vasfüggöny" mögül 1965-ben választottak először győztest, a csehszlovák Ján Kadár Üzlet a korzón című filmje győzött.
- 1956-ban az olasz Anna Magnani volt az első nem hazai győztes a női főszereplők kategóriájában, 1962-ben nyert először a férfiaknál és a nőknél is külföldi, az osztrák Maximilian Schell és az olasz Sophia Loren. Első színes bőrűként 1939-ben Hattie McDaniel nyert legjobb mellékszereplőként, 1963-ban lett először fekete színész, Sidney Poitier a legjobb férfi főszereplő, s 2002-ben Denzel Washington és Halle Berry személyében a legjobb férfi és női színész is fekete lett.
- Az eddigi abszolút csúcsot 2004-ben A Gyűrűk Ura - A király visszatér állította fel, amikor mind a 11 jelölt kategóriában győztes lett. (Korábban 1958-ban a Gigi és 1987-ben Az utolsó császár 9 jelölésből kapott 9 díjat.) A legtöbb, 14 jelölést 1998-ban a Titanic kapta, ebből 11-et váltott díjra, beállítva a 12-szer jelölt Ben Hur 1959-es rekordját. Ugyancsak 14 jelöléssel holtversenyben első a Mindent Éváért (1950), amely aztán 6 Oscart szerzett. 10-10 Oscar díjjal dicsekedhet az 1939-es Elfújta a szél (13 jelölés) és az 1961-es West Side Story (11 jelölés).
- A legtöbbször, szám szerint 14-szer Meryl Streepet jelölték (2 győzelem), Katharine Hepburnt ugyan "alig" 12 alkalommal nominálták, de ő négyszer győzött. (Streep az idén ismét a legjobb színésznő-jelöltek között szerepel.) A férfiak közül a jelölést tekintve 12-vel az abszolút első Jack Nicholson, aki 3 Oscar-díjával a győztesek listáján is vezet, rajta kívül még Ingrid Bergman és Walter Brennan tudott triplázni.
- Az Oscar-díjnak nagy vesztesei is vannak: ilyen a hétszeres jelölt Richard Burton és Peter O'Toole, akik mindig üres kézzel tértek haza. Utóbbi fájdalmát enyhítette a négy éve kapott életműdíj; a 74 éves veterán ír színészt pedig idén nyolcadszor is jelölték. A nők közül Deborah Kerr a legpechesebb, aki hatszor izgulhatott, mindig hiába, végül 72 évesen vehetett át életműdíjat. Negatív rekordot döntött 1977-ben A fordulópont és 1985-ben A bíbor színe: mindkét filmet 11 kategóriában jelölték és egyben sem kapott semmit. Hajszálnyira maradt el tőlük 2002 nagy vesztese, a Martin Scorsese rendezte New York bandái, amely 10 jelölés után maradt díj nélkül. (Scorsese idén A tégla című filmjéért nyolcadik Oscar-jelölését gyűjtötte be, s ismét reménykedhet, hogy hatodik nekifutásra rendezőként átveheti a szobrocskát.)
- A főszereplők közül legidősebben a 76 éves Henry Fonda és a 80 éves Jessica Tandy, a mellékszereplők közül a 80 éves George Burns és a 77 éves Peggy Ashcroft örülhetett. A férfiak (vagy inkább fiúk) közül a legifjabb jelölt a 8 éves Justin Henry (Kramer kontra Kramer), a legfiatalabb nyertes a 20 éves Timothy Hutton. A lányok közül Tatum O'Nealt 10 évesen jelölték (Papírhold) és győzött is, ezzel máig csúcstartó.
- Linda Hunt volt az első nő, aki nadrágszerepért (A veszélyes élet éve, 1983) nyerte el a kitüntetést, Marlee Matlin (Isten kisebb gyermekei, 1986) lett az első valóságban is süketnéma Oscar-díjas. Rendezői kategóriában a gyengébb nem tagjai gyengébbek, jelölésig is csak az olasz Lina Wertmüller (1976, Hétszépségű Pasqualino), az új-zélandi Jane Campion (1993, Zongoralecke) és Sofia Coppola (2003, Elveszett jelentés) jutott.
- "Összetettben" Walt Disney az abszolút csúcstartó, aki különféle címeken 26 Oscart vehetett át. "Döntetlen", azaz megosztott díj öt alkalommal született: 1932-ben a legjobb férfi főszereplő, 1949-ben a legjobb rövid dokumentumfilm, 1968-ban a legjobb női főszereplő, 1986-ban az egész estés dokumentumfilm, 1994-ben a legjobb rövidfilm kategóriában.
- A Magyarországon élő filmesek közül 1980-ban Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmért nyert aranyszobrocskát, egy évvel később - eddig először és utoljára - a legjobb külföldi film kategóriában győzött magyar film, a Szabó István rendezte Mephisto. Korábban A Pál utcai fiúk (Fábri Zoltán, 1968), a Macskajáték (Makk Károly, 1974), a Magyarok (Fábri Zoltán, 1978), a Bizalom (Szabó István, 1980), a Jób lázadása (Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, 1983), és a szintén Szabó István által rendezett Redl ezredes (1985), illetve a Hanussen (1988) kapott jelölést. Idén két magyar is reménykedhet: a már Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőrt a Fekete Dália című film fényképezéséért negyedszer jelölték, M. Tóth Géza Maestro című alkotása az animációs rövidfilmek között esélyes.
