A provence-i fűszeres

A fiatal Marlon Brando vonásait hordozó Antoine Sforza (Nicolas Cazalé - Anna bekattanva) egyik alkalmi munkát a másikra cseréli a párizsi forgatagban, lakásában bedobozolva állnak a cuccai, és a különc szomszédlányon kívül egyedül az utca arab boltosával áll szóba. Világos, hogy drasztikus változásra van szüksége - melyre nem is kell sokáig várnia, apja ugyanis komoly szívműtétre szorul, így anyja kérésére ő veszi át a mesés provence-i völgyekben működő mobil bolt vezetését. Szó szerint. A kissé visszahúzódó és mogorva Antoine magával viszi a szomszéd Claire-t is, hogy a lány nyugodtan tudjon készülni felvételi vizsgájára, meg persze azért, hogy a jó vidéki levegőn bevesse a vezércselt, és megkaphassa a lányt.

Ha A provence-i fűszeres a hatvanas évek Csehszlovákiájában készült volna, lenne benne sok pikáns kis részlet és rengeteg, a tipikus figurákból eredő humor, így azonban egy kisrealista francia filmmel van dolgunk, ahol a részletek nem túl pikánsak, a figurák pedig nem viccesek, maximum szerethetőek. Éric Guirado rendező (Ha leszállsz az égből) egy szép és kerek történetet szeretett volna elmondani a megbocsátásról és a megnyílásról, és ez - a helyszínnek és a jól megválasztott szereplőknek hála - tulajdonképpen sikerült is neki. Csupán arról feledkezett meg, hogy a szépen felmondott lecke tisztességes dolog ugyan, de nem mindig emlékezetes.