MTI - A magyar filmtörténet legnagyobb szabású vállalkozását Marx József esztéta mutatja be. A 240 oldalas kiadvány a rendező, az 1946-ban született Koltai Lajos pályaképének felvázolásával kezdődik.
A szerző Illés Györgyöt, a magyar operatőrök nemzedékeinek "szeretett mesterét" idézi, aki szerint Sutyi - az operatőr-rendezőt családias bensőséggel legtöbbször így becézik - fiatal szempárjából máig "nem kopott ki az eleven érdeklődés és a jó kedély".
Marx József szerint Koltai Lajos 1999-ben operatőri pályája csúcsán állt, amikor Berlinben átvehette A napfény íze és Az óceánjáró zongorista legendája fényképezéséért az Európai Filmakadémia legnagyobb kitüntetését, az Európa-díjat.
Egy akkor készült interjúban leszögezte: a film folyamatosan beszélő nyelve még mindig a kép, egyre inkább az lesz. "Szerintem ez az út: dialógusok helyett önmagukért beszélő képeket kell komponálni" - vallott az operatőr, aki később a Malena című filmért (2000) Oscar-jelölést is kapott.
Az első rendezői filmjével debütáló Koltai Lajos "új pályája" olyan történet része, amely önmagában is a Sorstalanság-film teljesebb megértését lehetővé tevő jelentést hordoz - írja képekkel gazdagon illusztrált könyvében Marx József.
A könyv nagyobbik része a második világháború végén játszódó, a koncentrációs táborok világát megidéző film készítésének történetét beszéli el.
Az olvasó a második fejezetből egyebek között megtudja, hogy Kertész Imre nem idegenkedett regénye megfilmesítésének gondolatától, az évek során több, köztük amerikai rendező kereste meg az ötlettel, sikertelenül.
Az író végül Koltai Lajos mellett döntött, akivel egyetértett: a Sorstalanság legfőbb nehézsége filmes szempontból a lineáris dramaturgiájú történet, amelyből hiányoznak a látványos fordulópontok; a lélek változásához képest a külső eseménysor, minden fájdalmával és borzalmával, csak háttér.
Koltai Lajos egy beszélgetés során azt mondta az írónak: aki az először 1975-ben megjelent könyvet filmre álmodja, annak az legyen az agyában, hogy a dráma a humánum elvesztése, miközben a holokauszthoz vezető út, ellentétben megrögzült fogalmainkkal, nincs nagy fordulatokkal kikövezve.
"Fantasztikus, pontosan ezt írtam meg" - mondta akkor Kertész Imre, aki azonnal döntött, és közölte producerével, Koltai Lajos lesz a rendező.
Marx József közli azt a beszélgetést is, amelyet Kertész Imrével a regényről és a filmről folytatott 2004. júliusában a berlini Kempinski kávézóban.
Az igényes kiállítású könyvet Koltai Lajos-filmográfia zárja.
A minden korábbinál nagyobb, 920 millió forintos állami támogatással készült Sorstalanság díszbemutatója a 36. Magyar Filmszemle zárónapján, február 8-án lesz; a közönség február 10-től láthatja a mozikban. A főszereplő Köves Gyurit Nagy Marcell alakítja, a filmzenét az Oscar-jelölt olasz Ennio Morricone komponálta; producerként Andras Hamorit (Hámori Andrást), valamint Barbalics Pétert jegyzik.
