A sötétség krónikája

Színpad

A Pitch Black elején közveszélyes bűnözőként ismertük meg, aztán ahogy szép lassan kiderült, hogy egyedül ő képes sikerrel szembeszállni a kihalt bolygó sötétben támadó szörnyeivel, Riddick lett a menekülők csoportjának egyetlen megmentője. Riddicket további kalandjai most újabb sötét bolygókra sodorják, ahol egészen másféle ellenséggel kell szembenéznie. Ezúttal már eleve tudjuk, hogy ő az egyetlen, aki legyőzheti a világmindenséget erőszakkal egységes társadalomba tömöríteni igyekvő, szürke sereget, így a végkifejletben ismét váratlan szerepvállalással lephet meg bennünket.

Az író-rendező és a főszereplő a régi: David Twohy a két Riddick-film között a Merülés a félelembe című tengeralattjárós horrorral jelentkezett, a mélyhangú Vin Diesel pedig majdnem igazi szupersztárrá vált a Halálos iramban és a xXx révén - egy igazi sikerfilm mindkettejük karrierjének jót tenne, és A sötétség krónikájával minden bizonnyal ez volt a szándékuk.

A receptjük egyszerű, de kockázatos: a bevett és a meglepő elemek vegyítése. Riddick legendáját úgy igyekeznek elmélyíteni, hogy minél többet tárnak fel karakteréből, annál több kiismerhetetlen jellemvonást sejtetnek lelkének sötétjében. A történet jól bevált sci-fi sémákat követ (szembeötlő a hasonlóság a Star Trek Borg-témájával), ám a befejezés merőben szokatlan fordulatot hoz. A meglehetősen durva akciójelenetek a műfaji átlagot hozzák, a fő látványosságot inkább a sötétségükben is fantáziadús díszletek jelentik.