A magyar filmforgalmazók és mozik egyre szorongatóbb helyzete arra sarkallta a hazai filmes szakmát, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzen a lehetséges megoldások megkeresésére. A közös stratégia kidolgozásának épp aktuális állását egy kéthavonta jelentkező nyílt fórum tárja nyilvánosság elé. Június 4-én délután az Uránia mozi kávézójában gyűlt össze a filmes non-profit szervezetek apraja-nagyja, köztük az Art Mozi Egyesület, a Magyar Filmművész Szövetség, a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület és a Mozisok Országos Szövetsége.
Demeter István, az Art Mozi Egyesület alelnöke elmondta: a szórakozási lehetőségek bővülése, a társadalmi változások és a mostani válság csak részben okai a kialakult helyzetnek, számos ok a rendszerben keresendő. A mozi az első veszteségét akkor érte el, amikor kikerült a hatalom gyakorlóinak érdekköréből és átkerült a piaci szférába, a másodikat pedig akkor, amikor elvesztette a filmszakmán belüli érdekérvényesítés képességét. Harmadik okként a plázák megjelenését jelölte meg, amikor a hagyományos mozihálózat kikerült a premiermozi-kategóriából.
Szerinte átmenetileg szükséges egy önálló hatáskörrel és forrással rendelkező nonprofit filmforgalmazó cég létrehozása, a közpénzből is finanszírozott hazai és külföldi filmek elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a magyar mozihálózatban, a külföldi filmek vásárlásánál pedig jobban figyelembe kellene venni a hazai közönség igényeit.
Bognár Péter, a Filmklik vezetője már jó ideje igyekszik megoldást találni a független filmforgalmazók helyzetének orvoslására. Ezúttal is arra mutatott rá, hogy a filmforgalmazás elsősorban azoknak lenne a feladata, akik kapcsolatban állnak a közönséggel: a már eleve szervezett és kiterjedt virtuális közösségeket tömörítő oldalak ugyanis fel tudnák mérni az igényeket és nem utolsó sorban közvetlenül tudnának szólni az adott célcsoporthoz. Hangsúlyozta: a magyar filmforgalmazás - hasonlóan minden más filmforgalmazáshoz - nem nézett szembe három nagyon fontos kérdéssel az elmúlt években. Nem válaszolt a generációs váltásra való igényre, a digitalizációra való felkészülésre, az internet hatását pedig nem használjuk ki. Ennek a háromnak a figyelembevételével talán sikerülhetne egy olyan üzleti modell felépítése, amelyben megéri filmeket forgalmazni. "Abban a struktúrában forgalmazzuk a filmeket, amilyen az elmúlt húsz évben volt: ugyanazok a cégek, ugyanazokkal a szabályokkal dolgozunk és közben kihúzzák alólunk a szőnyeget".
A Mozinet részéről Böszörményi Gábor úgy vélte, az egyik legfontosabb cél, hogy az art mozik megmaradjanak, a mostani nézőszám-támogatás helyett pedig működési támogatásra lenne szükség. Emellett fontosnak tartotta, hogy a filmek minél több helyre - és nem kifejezetten mozikba - eljussanak. A beszélgetés során világosság vált, hogy a jelenlévők valamennyien egy radikális és minél gyorsabb változást sürgetnek, ám ehhez egyelőre hiányzik a megfelelő bázis, amelyre építkezni lehetne.
