Adott egy házikó valahol a világ végén, körös-körül erdők és mezők, csend és nyugalom, benéz a ló az ablakon; adott egy házaspár, akik hét éve vannak együtt, tökéletesen ismerik és kicsit talán unják egymást, a fotóművész férj ráadásul épp alkotói válságban is van; és adott a férj öccse, egy kelekótya, kujtorgó világcsavargó, aki egy szép nap új csajt hoz a házhoz. Így lép be a képbe Tamara.
Nemhogy lép, kopog, magas sarkú cipője sarkában szögekkel, retiküljében kalapáccsal - fura városi lány a zöld erdő közepében. A trióból négyesfogattá bővülő társaság viszonyai pillanatok alatt összegubancolódnak: a házaspár először azt szeretné kitudakolni, vajon a csaja vagy csak futó ismerőse Tamara az öccsnek, majd a feleség gyanút fog, és hirtelen párviadalok sora indul meg minden lehetséges leosztásban. Féltékenység, gyanú, csábítás, ábrándozás, őszinte érzelmek és félénk vallomások - Hajdu Szabolcs (Macerás ügyek) második játékfilmje elvarázsolt, bájos kamaradarab.
A Tamara világában minden megtörténhet és igen sok fantasztikus kaland meg is történik. A szerelmi sokszög-történetet állatok tolmácsolják, halandzsanyelven, de nemcsak ők, a szereplők is gyakran rébuszokban beszélnek. Hajdu Szabolcs és csapata (operatőr, látványtervező, zeneszerző) egészen különleges univerzumot teremtett: vidám színek, gyönyörű kompozíciók, zenei és képi tréfák furfangos sorozata teszi ezt a filmet az elmúlt évek legkedvesebb, legszabadabb alkotásává.
