(MTI) A torinói ló még egy elismeréssel gazdagodott: Fred Kelemen lett a legjobb operatőr. (Tarr Béla nem volt jelen a díjátadón.)
A legjobb rendezés díját Fliegauf Benedeknek ítélték Womb című filmjéért. A legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést Nagy Viktor Oszkár a Két világ közt című filmje, míg a legjobb kisjátékfilm díját megosztva Till Attila Csicska és Reisz Gábor Külalak című alkotása nyerte el.
A legjobb animációs film a 100 részes Magyar népmesék sorozat lett. Az ember tragédiája című animációs filmjéért Jankovics Marcell különdíjat vehetett át.
Báron György, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus szakosztályának elnöke a díjátadón megemlékezett arról, hogy az idén adták át 50. alkalommal az elismerést. Mint fogalmazott: az elmúlt fél évszázad díjazottjainak listája "a magyar film aranykönyve". "Nem maradt ki egyetlen fontos film sem" ? mutatott rá.
Az elnök emlékeztetett: a díj pénzjutalommal nem jár, a díjazottakról a szakosztály nyílt vitában dönt. Az idén hosszas vita előzte meg azt is, hogy egyáltalán odaítéljék-e az elismeréseket, hiszen kevés egészestés nagyjátékfilm született. Végül azért döntöttek arról, hogy mégis odaítélik a díjakat, mert más műfajokban is kiemelkedő alkotások születtek.
Báron György a filmes termésről megjegyezte, hogy bár "soványabb", "ritkásabb" volt a mezőny, születtek remekművek. "Jó lett volna, ha erősebb mezőnyben mutathatták volna be a filmjeiket" ? tette hozzá. "Csak remélni tudjuk, hogy jövőre megint itt tudunk állni, és legalább ennyi film lesz, amelyet díjazni tudunk" ? zárta beszédét. Báron György elmondta: a kevés film miatt az idén kevesebb kategóriában adtak át elismeréseket, nem díjazták például a legjobb férfi, illetve női színészt sem.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, aki a B. Nagy László díjat adta át Hraniczky Ágnesnek, Tarr Béla társrendezőjének, úgy fogalmazott, hogy A torinói ló rendezője egész életművével rászolgált arra, hogy a legnagyobb filmművészek között emlegessék. Kétségkívül A torinói ló volt az elmúlt év legjobb magyar filmje, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Kossuth-díjas rendező idővel elismeri a Magyar Nemzeti Filmalap munkáját és "vele is kezet rázhat". A filmes szervezet hosszú távon kívánja támogatni a filmkritikusok díját.
Az idén életműdíjjal kitüntetett Sára Sándor felidézte, épp akkor forgatta első játékfilmjét, a Cigányokat, amikor a díjat alapították filmkritikusok 1962-ben. Megjegyezte: bár az elismerés története folyamatos, az ő munkásságát gyakran szakították meg "betiltások", egyéb elfoglaltságok. Visszatekintve életművére megjegyezte: szívesen forgatott volna több játékfilmet. "Minden gonddal és keserűséggel együtt ez az ötven év, amit az őszülő barátaimmal együtt végigcsináltunk, jó volt és érdemes rá emlékezni" ? fogalmazott az alkotó.
A Magyar Nemzeti Filmalap január közepén jelentette be, hogy együttműködési megállapodást köt a MÚOSZ filmkritikus szakosztályával és támogatja a magyar filmkritikusok díját.
