Traudl Junge 1943-tól a náci birodalom összeomlásáig volt Adolf Hitler egyik személyi titkárnője. Dolgozott a főhadiszálláson a Farkaslakban, az obersalzburgi Berghof-ban és a berlini különvonaton. 1944-ben szemtanúja a sikertelen Stauffenberg-merényletnek; a háború utolsó napjait és a Führer öngyilkosságát a Führerbunker-ben, a körbezárt fővárosban élte át. Hitler Traudl Jungenek diktálta le végrendeletét.
Ebben a filmben nyilatkozik először Traudl Junge nyilvánosan az életéről, vall önmagáról. Beszél müncheni gyerekkoráról, a véletlenekről és az életkörülményekről, amik először Berlinbe "A Führer Kancelláriájába" majd később mint személyi titkárnőt a Farkaslakba vezették. Beszámol a napi eseményekről, amelyek barátságos banalitása abszurd ellentmondásban van a náci hatalom népirtó politikájával.
Az utolsó óráig nem bocsátkozik spekulatív történelem-értelmezésekbe Hitler személyével kapcsolatban. A filmben tanúi lehetünk, ahogy Junge asszony a nemzetszocializmus dühödt ellenzőjévé lép elő, valamint ahogyan arról vall, hogy soha nem tudta magának megbocsátani akkori naivitását, nemtörődömségét.
A film bemutatója 2002-ben volt a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol megkapta a Panoráma szekció Közönség díját. Traudl Junge súlyos betegsége után, 2002. február 12-én halt meg; néhány órával a film ősbemutatója után.
rendező: André Heller, Othmar Schmiderer
forgatókönyvíró: Othmar Schmiderer, André Heller
operatőr: Othmar Schmiderer
szereplő: Traudl Junge
producer: Danny Krausz, Kurt Stocker
vágó: Daniel Poehacker
