Versailles

A Pont-Neuf szerelmeseihez hasonlóan a Versailles-ban is fontos szerep jut a férfi és a női szerepeknek. Nina, a kisfiát egyedül nevelő fiatal anya hajléktalan. Egy nap szociális munkások Párizsból Versailles-ba viszik, ahol átmeneti szállást kap, ám attól fél, elveszik tőle gyerekét. A városból meglépve a nő belebotlik Damienba, aki a Versailles melletti kis erdőben saját maga építette viskóban húzza meg magát. Az együtt töltött éjszaka után Nina a férfinál hagyja a kisfiút, akiről így az öntörvényű csavargó gondoskodni kénytelen, annak ellenére, hogy először szabadulna a tehertől... 

Számos bulvárhírből tájékozódhattunk arról, hogy Gérard Depardieu lázadó fia saját életét is elég vadul és szabado(sa)n élte. Ez a nyugtalan vibrálás játékát is áthatja, és a vásznon is nagyon plasztikusan átjön. De a Versailles-nak nem Guillaume Depardieu az egyedüli erőteljes eleme: a mindössze öt-hat év körüli gyerekszínész is tökéletes alakítást nyújt, és igen okos alkotói húzás volt, hogy a kisfiú a film alatt alig szólal meg. Szép ezenkívül a játék a címmel és a helyszínnel, azaz a Versailles-ban található királyi palota, a gyönyörű park és az annak közvetlen közelébe helyezett hajléktalansors kontrasztja. A film zárójelenete után többeknek lehet egy kis hiányérzetük, de azért az eddigiek bőven kárpótolnak.