A budapesti art-mozi hálózat közel húsz éve mutat be minőségi európai és magyar filmeket, ezáltal Budapest kulturális közéletének a színházakkal és könyvtárakkal hasonló értékes részévé vált. A Budapesti Art-mozi Egyesület szerint ezért is drámai, hogy több budapesti art-mozit is a bezárás közelgő veszélye fenyeget. Ennek okai a csökkenő támogatásban, a növekvő üzemeltetési költségekben és a gazdasági válság miatt várhatóan visszaeső nézőszámban keresendők.
A budapesti art-mozi hálózat a '90-es évek elején összesen 11 kis és közepes befogadóképességű moziból alakult ki. Az elmúlt 15 évben a hálózat a főváros kulturális életének elismert részévé vált azáltal, hogy a filmterjesztési területen értékközvetítő feladatot lát el.
E mozik különösen fontos szerepet játszanak a minőségi európai és magyar filmek bemutatásában, az ország nemzetközi kulturális kapcsolatainak ápolásában. Az art-mozi funkció által sikerült moziként megőrizni ezeket a Budapest építészeti arculatához tartozó ingatlanokat, miközben a fővárosban irracionális számban megépült multiplexek piaci térnyerése következtében valamennyi hagyományos budapesti mozi megszűnt.
A fővárosi art-mozik látogatottsága a '90-es évek közepétől évi 800 ezer néző körül mozgott, 2004-ben pedig már meghaladta a 900 ezret. Azóta azonban kezdetben kisebb, majd drasztikus visszaesés következett be (a 2008-as évben 611 ezer körülire csökkent ez a szám).
A csökkenés egyrészt az egész mozis piacon tapasztalható visszaeséssel, másrészt a multiplex mozik elszívó hatásával, harmadrészt pedig a támogatások csökkenése miatt beszűkülő filmkínálattal magyarázható. Mivel gyakran a rezsiköltségek befizetése is problémás, az art-mozi hálózat a 24. órában van Budapesten. Természetesen nem lehet összehasonlítani az öttermes és az egytermes mozik üzemeltetési költségeit, de az egyesület szerint összességében megállapítható, hogy a hálózat minden mozija küszködik napi cash-flow problémákkal. Fennáll a veszélye tehát annak, hogy megszűnnek azok a helyek, ahol igazi európai és magyar művészfilmeket lehet látni, és a mozikkal együtt eltűnik az európai kultúrának egy szelete is.
A főváros épített kulturális örökségéhez tartozó art-mozik működését a Fővárosi Önkormányzat eddig csak erkölcsileg támogatta. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a mozgóképtörvény életbe lépése óta pénzügyileg is nyújt támogatást, de évente csökkenő mértékben. Az MMKA negyedévente, részletes elszámolás után utalja a normatív támogatásokat, egy budapesti mozinak termenként legfeljebb egymillió forintot. Ez az összeg 4-5 milliót jelent filmszínházanként egy évben, ami a költségeknek legfeljebb 10 százalékát fedezi. Ezt a maximum támogatási összeget egyébként is nehéz elérni, mert a kiírás alapján számos feltételhez van kötve.
Ezen túlmenően az EU Media Plus részeként az Europa Cinemas programtól kaphatnak támogatást a mozik, melynek összege évi 1,5-2 millió forint mozinként, de nem mindegyik fővárosi mozi tag, tehát együttes, normatív összegként nem kalkulálhatnak vele.
A gazdasági válság miatt visszaeső kulturális fogyasztás és a növekvő üzemeltetési költségek hatásait a fővárosi art-mozik már nem lesznek képesek túlélni. Ehhez állami vagy fővárosi támogatásra lenne szükségük. Az egyesület azt szeretné, hogy a vidéki önkormányzatok példájára Budapest is támogassa anyagilag a saját területén található art-mozikat.
Az art-mozik utolsó reménye, hogy sikerül az önkormányzatokat vagy a Fővárosi Önkormányzatot meggyőzni arról, mennyire fontos lenne a színházak és a múzeumok példájára az art-mozi hálózat fenntartási költségeit is támogatni. Főleg mivel az art-mozik számára a másik két intézménytípusnak nyújtott támogatásnál nagyságrendekkel kisebb összeg is segítene.
A Budapesti Art-mozi Egyesület számításai szerint a fővárosi art-mozi hálózat megőrzésére 2009-ben körülbelül 100-150 millió forintos állami és/vagy fővárosi támogatásra lenne szükség.
