Welcome

 

A francia Philippe Lioret (Köszönöm, jól vagyok) idén Berlinben díjazott emigránsdrámája a tengerparti kisvárosban, Calais-ban játszódik. Ide érkezik a 17 éves kurd fiú, Bilal, miután átutazta a Közel-Keletet és Európát. A célállomás London lenne (ahol a fiú szerelmének és családjának sikerült letelepednie), csakhogy Bilal több társával együtt lebukik a határon. Menekülttáborba kerül, ám ezután sem adja fel. Fejébe veszi: úgy jut el Angliába, hogy átússza a ? 32 kilométer széles ? La Manche-csatornát. Mivel úszni egyáltalán nem tud, úszóleckéket vesz a helyi uszoda edzőjétől, Simontól. A középkorú férfinak szintén megvannak a maga problémái: éppen válófélben van, amit nem a legjobban kezel. Simon és Bilal azonban az edzések során, a kezdeti konfliktusok után, lassanként egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és szoros kapcsolat alakul ki kettejük között.

Lioret a Dardenne-eknél sokkal több érzelemmel, emiatt talán kevésbé objektíven, kissé elhomályosult tekintettel, de gyönyörűen közelít a hasonló témához. Az érzelmes, megrázó történet azonban sosem lépi át a giccs határát, köszönhetően elsősorban az autentikus környezetrajznak és annak, hogy a profi színészek példásan visszafogottan, az amatőrök pedig példásan hitelesen játszanak. Közös teljesítményüknek köszönhetően a Welcome fájdalmasan szép emberi történet az Óperencián túlról, de még az Üveghegyen innen.