Zombieland

 

Az elsőfilmes Ruben Fleischert is bevallottan a remek brit példa inspirálta. A recept egyszerű: fogjunk egy, az átlagnál némileg nyomibb karaktert, aki egy normális világban aligha állja meg a helyét, majd okozzunk világméretű katasztrófát, és csináljunk hőst a balfékből, aki ? igazi versenytársak hiányában ? még a Nőt is megkapja. Ez volna Jesse Eisenberg, akinek aligha kellett megerőltetnie magát, hiszen a címre is hasonló Adventurelandben ugyanazt a karaktert hozta, csak élőhalottak nélkül, viszont szintén vidámparkban.

Az amerikai formula annyiban változik, hogy a béna srác, egy vagány csaj és a húga mellé a biztonság kedvéért egy kemény fickó is kerül a véletlenül összeverbuvált csapatba, aki aztán a szecskázásért ? és nem a recskázásért ? felel. Ez a figura meg Woody Harrelson volna, akit a forgatás közepén kis időre elzártak, mert túl sok fű volt nála, de e nélkül is látszik, hogy beszívva pörgi végig az egész sztorit, amelynek végcélja egy elhagyatott vurstli, ahol hőseink a Scooby Doo szereplőit meghazudtoló rohangálásba kezdenek, nyakukban szokatlanul gyors zombikkal. A legviccesebb és egyben leglátványosabb részek azonban a főcím alatt láthatók, szóval ne tessék késni a moziból ? mert azt amúgy sem illik.