A film nemcsak „bejárja életének fontos helyszíneit, hanem olyan interjúkkal építi, melyekből kiderül, mit hagyott örökül a misszionárius az utókornak” – fogalmazott a rendező.
Kelemen Didák az erdélyi Baksafalván (a mai Kézdialmáson) született. 1717-ben lett a magyar minorita ferences rend főnöke, 1720-tól a maga alapította nyírbátori kolostort vezette. Intenzív hittérítői munkát folytatott a tiszai részeken, az országgyűléseken és vallásügyi komissziókon is érvényesítette befolyását hittársai érdekében. Számos iskolát és templomot épített, a szegények nagy pártfogója volt.
A film megszólalói között van Gyulai Éva történész muzeológus, aki a korról és a Kelemen Didákhoz kapcsolódó épített örökségről beszél; Szabó-Tóth Kinga szociológus, aki a misszionárius társadalomra gyakorolt hatására, cselekedetei jelentőségére világít rá; Tóth Sándor szobrászművész, aki a hittérítőt több mint fél tucat alkotásban örökítette meg; Ternyák Csaba egri érsek és Kalna Zsolt minorita szerzetes, akik egyházi szerepét méltatják; Rancz Teréz, Kelemen Didák leszármazottja, aki a családi hagyományokat eleveníti fel és Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány elnöke.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
