A médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program keretében indított Ember Judit dokumentumfilm-pályázatán az idén Varga Ágota filmtervét is támogatta 9 millió forinttal. Mint a rendező az MTI-nek elmondta, a filmtörvény alapján igénybe vehető közvetett támogatással együtt a filmet összesen mintegy 11 millió forintból készíti el. Ám levéltári kutatásai során kiderült számára, hogy az anyag jóval terjedelmesebb annál, mint ami egy filmbe belefér, több szálat fel lehetne még göngyölíteni, többeket megszólaltatni. Egyelőre azonban a tervezett filmnek kell elkészülnie, az újabb “részekre” később ismét pályázik.
Hozzátette, hogy a forgatást november-decemberre, 5-5 napra tervezik, olyan helyszíneken, amelyeken a főszereplő az általa beszervezett ügynökökkel tartotta rendszeres személyes találkozóit. A rendező tervei szerint a film februárra készül el.
A dokumentumfilm ötletéről szólva Varga Ágota felidézte, hogy egykori általános iskolai osztálytársa történetét, ’68-69-es meghurcolását kezdte feldolgozni egy dokumentumfilmhez, és közben talált rá mostani alkotása főszereplőjére, aki osztálytársánál házkutatáson vett részt.

 

Az egykori III/III-as tartótiszt hozzájárult ahhoz, hogy főszereplésével dokumentumfilmet készítsen akkori munkájáról. Kérésére olyan megállapodást írtak alá, hogy a film elkészülte, megnézése után dönt arról, hogy arccal vagy anélkül vállalja-e a szereplést – árulta el a rendező, aki lehetőséget akar adni főszereplőjének arra, hogy beszéljen a munkájáról, amelyet ő szakmailag közelít meg, de a hozzá intézett kérdések morális területeket is érinteni fognak – ettől a riportalany nem zárkózott el.

Varga Ágota kiemelte: ez az első film, amelyben egykori III/III-as tartótiszt szólal meg, és elmondja, hogyan működött, hogyan irányították az állambiztonság rendszerét.
A rendszerváltás óta a levegőben van ez a téma, ügynöknevek kerültek napvilágra, kérdőre vonják az egykori beszervezetteket. “Mindenki az ügynököket veszi elő – igaz, nem volt kötelező jelenteni -, de nem az ügynökök működtették ezt a hálózatot, őket a tartótisztek szervezték be, akik szintén feladatot teljesítettek” – mutatott rá Varga Ágota.
Mint mondta, reményei szerint munkája hozzásegíthet ahhoz, hogy a múlt elmismásolása helyett tisztábban lássunk dolgokat. A filmben egy ember szembenéz a múltjával, amelyet az idő távlatából sokan, különbözőféleképpen ítélünk meg.
Varga Ágota kitért arra, hogy a munka a levéltári kutatás szakaszában van, amelynek során már kétezer oldalt nézett át: az ügynökök jelentéseit, a tartótisztek összegzéseit és az ügynökök irányításáról, neveléséről szóló dokumentumokat. Különböző módszereket, trükköket, praktikákat ismert meg arról, hogyan lehet megközelíteni a célszemélyt, mikor kell róla információkat szerezni. “Izgalmas belelátni a dokumentumokba, akár ki is lehetne adni ezeket” – jegyezte meg.
Elmondta, hogy az egykori ügynök titoktartási kötelezettsége nevekre és konkrét ügyekre is kiterjed, de riportalanya ígérete szerint, ha – a kutatás során szerzett információk birtokában – ezeket megemlíti, akkor ő folytatja az adott történetet. Hangsúlyozta: fontos, hogy megértse főszereplője motivációit, ugyanakkor messziről is próbálja nézni őt és munkáját is. Azt, hogy mely területről gyűjtött információkat a tartótiszt, egyelőre nem árulta el a filmkészítő.
Megjegyezte, hogy a témát csak 1986-ig kutathatja, mert ettől az időponttól kezdve nem áll rendelkezésre anyag a levéltárban. Kiemelte: a munkában sokat segítenek a levéltár munkatársai, köztük Orbán Balázs, aki időközben a film egyik szakértőjévé lépett elő. A munkát később szakértőként segíti Zinner Tibor és Ungváry Krisztián történész is – fűzte hozzá Varga Ágota.
 
(Forrás: MTI)
(Fotó: mult-kor.hu)