mecsmonika_rohonyigabor
Mécs Mónika és Rohonyi Gábor

A berlini filmfesztivál keretein belül február 9-11. között a rendezik meg a Berlinale Coproduction Market-et, melyre két magyar filmtervet hívtak meg a szervezők. Idén több mint 300 pályázó közül választották ki azokat a filmterveket, melyeket a rangos szakmai fórumon az alkotók végül bemutathatnak a potenciális partnereknek és finanszírozóknak.

 

Fliegauf Bence tavaly ősszel Isaura Háza (House of Isaura) címmel írt science fiction forgatókönyvet a háromhónapos Berlinale Residency program keretében. A filmtervet, melynek producere Mesterházy Ernő és az Ezüst Medve-díjas Fliegauf Bence maga (Csak a szél, 2012) a berlini fórumon mutatják be először a szakmabelieknek. A dokumentarista eszközökkel ábrázolt történet főszereplője egy földönkívüli, aki egy űrkarambol egyetlen túlélőjeként a Földre keveredik. Szegény, vidéki környezetben találja magát. Az alien kiváncsian ismerkedik a földi környezettel és élőlényekkel? aztán szerelmes lesz.

 

A Gingko című filmterv egy 14 évvel ezelőtt történt tragikus eseményen alapszik. 2000-ben egy ír férfi halálra gázolt két kisgyermeket Leányfalun, egy buszmegálló melletti járdán. A készülő játékfilmben a szörnyű balesettel két család kálváriája veszi kezdetét és az ő párhuzamos történetükből épül fel a cselekmény.

A film párhuzamosan láttatja a két család azóta eltelt 14 évének történéseit, a bűntudat, az önfelmentés, a menekülés ösztönös reflexeit, az önvád, a feloldás lehetőségeinek keresését, a felelősségvállalás mélyen gyökerező morális belső igényének ellentétpárjait. A filmben fontos szerepe lesz a hosszú éveken át tartó jogi és médiaháborúnak, a gyermekeit elvesztő apa igazságszolgáltatásért folytatott harcának.

A Gingko forgatókönyvét az alkotók a Filmalap szakmai és anyagi támogatásával fejlesztették. A játékfilm rendezői egy már régóta közösen dolgozó alkotópáros, az eddig producerként ismert Mécs Mónika (az Ezüst Medve-díjas Csak a szél, a Csicska, a Konyec, a Pánik) és Rohonyi Gábor rendező (Konyec). Az Inforg-M&M Film gyártásában készülő film producere Muhi András és Mesterházy Ernő, forgatókönyvírója pedig Dési András és Móray Gábor.

Az alkotók számára a legfontosabb szempont a történet megfilmesítésében az objektív, elfogulatlan szemszög megtartása. A film két nyelven, magyarul és angolul forog a tervek szerint. A cím arra a gingko fára utal, amelyet az elgázolt gyermekek emlékére ültettek.

A filmterv és a valóság megdöbbentő egybeeséssel találkozik: 14 év után az ír férfi megérkezett Budapestre, majd visszatért hazájába, hogy ott töltse le büntetését. Mécs Mónika és Rohonyi Gábor korábban így írtak készülő filmjük befejezéséről: ?Egy biztos, a mi filmünknek ? akárhogy is alakul az élet írta storyline ? már megvan a befejezése. Csak bízhatunk benne, hogy a valóság és a mi forgatókönyvünk hasonlóan zárul.?

 

Forrás: Filmalap