Jancsó Miklós "az orosz és magyar filmkultúra közötti kapcsolat formálása érdekében kifejtett sok évtizedes rendezői tevékenységéért, a nemzedékek és kultúrák közötti nyitott szellem megőrzéséért" kapta a társaság elismerését, amelyet az idén adtak át másodszor. Tavaly az érmet Törőcsik Mari vehette át - fogalmazott Szvák Gyula, a társaság elnöke. A történész az MTI kérdésére elmondta: már megvan a következő díjazott is, 2014-ben a Szent-Györgyi érmet Jevgenyij Nyesztyerenko világhírű orosz operaénekes kapja.
"Az orosz művelt közönség számára még mindig Jancsó Miklós az egyik legelső magyar hívó szó" - méltatta a történész a rendezőt. Kiemelte, hogy a történészek sohasem tudták úgy megragadni a forradalmak-ellenforradalmak lényegét, mint Jancsó Miklós például a Csillagosok, katonák című filmjében.
Szvák Gyula hangsúlyozta: a rendező élő példája annak, hogy a "két kultúra közötti, egymást megtermékenyítő dialógus" nem konjunktúrafüggő, nem politika vezérelt, hanem értékcentrikus. "A valóságnak a maga bonyolultságában való, szépítésmentes ábrázolásáért, a nemzeti hovatartozástól független, örök és mély, mondhatni, zsigeri humanista elkötelezettségéért" - indokolta azt, miért döntött úgy a társaság elnöksége, hogy Jancsó Miklósnak adja az érmet.
Mundruczó Kornél rendező laudációjában hangoztatta: Jancsó Miklós időtálló munkássága iránymutató egész generációja számára. "Jancsó Miklós történetei és világlátása egyedülálló módon tükrözik egy olyan ember szándékát, aki minden történetével az emberi tisztesség kérdéseit feszegeti, miközben a hatalom természetéről mutat fel kegyetlen történelmi tablókat" - fogalmazott Mundruczó Kornél, aki szerint az alkotói attitűd bizonyítja, hogy az alkotói szabadság nem politikai berendezkedés vagy világnézeti eszmék kérdése, hanem belső, morális kérdés.
"A film barátság. Elsősorban erre tanít meg Jancsó, akinek nem alárendeltjei, hanem alkotótársai vannak, voltak. Aki számára a bizalom és az egymás iránti figyelem a közös munka alapja. Aki körül friss a levegő és aki mellett alkotni közös szabadság" - fogalmazott Mundruczó Kornél méltatva, hogy a Szegénylegények alkotója mindig szembe kívánt nézni múltjával, le tudott számolni idealizmusával, "nem volt hajlandó megtanulni a kiközösítők és veszteségben élők történelmi leckéjét".
