Korda Sándor emléknapja

A szegény paraszti sorban élő Kellner Henrik és felesége, Weisz Ernesztina 1893. szeptember 16-án még nem sejtették, hogy Sándor László néven született gyermekük egy napon a világ egyik leghíresebb filmes mogulja lesz. Ahogy bizonyára azt sem gondolták, hogy a kettő, majd négy évvel később megszülető Zoltán és Vince szintén elismert filmes személyiségek lesznek. Pusztatúrpásztó ? a mai Túrkeve része ? a Kellner fivérek révén végül maga is beírta nevét a filmvilág történelmébe. A Kellner testvérek Korda néven váltak ismertté, ám közülük is kiemelkedik Sándor, azaz Sir Alexander Korda, aki kétségkívül a világhírűvé vált magyar filmesek legismertebb alakja. A 125 év nem igazi kerek évforduló, ám arra kiválóan alkalmas, hogy egy picit megálljunk és megemlékezzünk e nagy személyiségről. Mert nem emlékezünk rá eleget, pedig megérdemli. Hiszen a filmgyártás történetében örökre és kitörölhetetlenül letette ujjlenyomatát.

A hazai filmes körökben egyre többet és jobban mozgó Magyar Hollywood Tanács hagyományőrző, filmes közösségépítő, szórakoztató, illetve ismeretterjesztő és oktató tevékenységéhez kapcsolódóan az elmúlt hónapokban egy-egy nagy magyar filmes előtt tisztelegve úgynevezett ?emléknapokat? hirdetett. E folyamat során jutottak el oda, hogy szeptember 16-át Korda Sándor-emléknappá nyilvánították. Az emléknapot Korda születésnapján, videókonferencián jelentették be.

Sir Alexander Korda hét országban összesen 68 filmet rendezett, továbbá 61 film producere volt. Az angol filmiparban szerzett érdemeiért és az angol nemzeti filmgyártás fellendítéséért 1942 nyarán VI. György angol király lovaggá ütötte. Az utóbbi években megjelent Korda-monográfiákból kiderül, hogy a megtiszteltetés nem csupán produceri eredményeinek szólt, hanem annak a titkos tevékenységnek is, mellyel hozzájárult a nácizmus elleni küzdelemhez. Korda újságíróként kezdte pályafutását: 1912-ben alapította meg saját lapját, a Pesti Mozit. Időközben Zilahy Gyula stúdiójában, a Trikolorban megrendezte első filmjét is, amelynek címe ? talán nem meglepő módon ? A becsapott újságíró (1914).

Janovics Jenő, a kolozsvári Corvin filmgyár igazgatója 1916-ban rendezőt keresett stúdiójába. A Corvin filmgyár fő célkitűzése az volt, hogy égisze alatt igényes irodalmi filmek készüljenek. Terveikben első helyen a magyar irodalom klasszikusai szerepeltek, ezek egyike Az aranyember (1918), amely Jókai Mór regénye alapján készült. A filmet Korda Sándor rendezte; ez az egyetlen magyarországi filmje, mely fennmaradt. Korda ugyanis 1919-ben részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. Felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadult, és a házaspár azonnal elhagyta Magyarországot. Bécs, Berlin, Párizs, Hollywood ? ezen állomások következtek, ám Korda Sándor nem tudott igazán beilleszkedni a hollywoodi környezetbe, ezért visszatért Európába, és Londonban megkezdődött az igazi karrierje.

Korda pályája során folyamatosan arra törekedett, hogy saját filmgyártóvállalatot alapítson. Ehhez azonban szüksége volt egy filmre, amelynek híre bejárja a világot. A londoni korszak első éveiben aztán el is készült az áttöréshez szükséges opus: az angol történelem talán legellentmondásosabb uralkodójáról, VIII. Henrikről készített filmet (VIII. Henrik magánélete, 1933), melyet Oscar-díjra jelöltek, a címszereplő Charles Laughton pedig meg is kapta a szobrocskát. A film hatalmas siker lett, a filmesek pedig az angol filmipar újjászületésének jelét látták benne.

Korda azonban nem csak magának akarta a sikert: a magyar tehetségeket is sorban magához vonzotta. Bíró Lajos volt a vezető dramaturgja, a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós a zeneszerzője (aki számtalan hollywoodi klasszikus zenéjét is komponálta), Máthé Rudolf az operatőre, Pressburger Imre a forgatókönyvírója, Pallós István pedig a gyártásvezetője. De ő fedezte fel és tette ismertté a magyar származású Leslie Howardot (Steiner Lászlót) is, aki később az Elfújta a szél főszerepében vonult be a filmtörténetbe.

Korda Sándort viszonylag fiatalon, 62 éves korában érte a halál, amikor szívinfarktust kapott londoni otthonában. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjének járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Emellett emlékét őrzi még az etyeki Korda Stúdió, a túrkevei Korda Sándor Filmszínház és egy mellszobor Túrkevén. Ne felejtsük, hogy a világ milyen nagyra tartja őt! ? figyelmeztet a Magyar Hollywood Tanács, amely áldozatos munkával igyekszik felkutatni és megőrizni azon magyar filmesek nevét és munkásságát, akik Magyarországról egészen Hollywoodig jutottak és nagy hatást gyakoroltak a filmművészetre.