A fesztivál keretében rendezendő Selling Democracy: Films of the Marshall Plan 1948.53. ("Demokrácia árusítása: a Marshall-terv filmjei 1948-53) című külön programban a Marhall-terv filmszekciója, illetve a háború utáni európai amerikai katonai parancsnokság dokumentumfilm részlege által a kontinensen készült 25 filmet láthat a közönség.
A retrospektív válogatás lenyűgöző keresztmetszetét adja annak az európai újjáépítési programból finanszírozott mintegy 250 alkotásnak, amelyekkel alkotóik Németország és Európa újjáépítésének és gazdasági fellendítésének meggyorsítását, a demokratikus fejlődés, a demokrácia értékeinek megerősítését akarták előmozdítani. Ezek a lényegüket és céljukat tekintve propagandafilmek hatásos képsorokkal, a dokumentumfilm és a fikció eszközeit egyaránt felhasználva próbálták felrázni és a szovjet befolyástól megóvni a háború után éledező, de még romokban heverő Európa népeit.
Az akkori amerikai külügyminiszter, George C. Marshall elgondolása nyomán kivitelezett, és róla elnevezett program keretében az Egyesült államok 13 milliárd - mai árfolyamon számítva mintegy 90 milliárd - dollár segélyt nyújtott 17 európai országnak, illetve a vitatott hovatartozású városnak, Triesztnek. Az ötvenes évek elejére a kommunizmus terjeszkedésével kapcsolatos aggodalmak és a koreai háború nyomán a Marshall-terv hangsúlyai az újjáépítés feladatairól kérdéseiről biztonsági és katonai projektek finanszírozására helyeződtek át. A fesztiválon bemutatandó filmek 1948 és 1953 között készültek, a program filmszekciójának négy egymást követő vezetője - Lothar Wolff, Stuart Schulberg, Nils Nilson és Albert Hemsing - irányításával.
Mivel az Egyesült Államokban a propaganda tevékenységet 1948 óta törvényt tiltotta, és ezt csak 1990-ben helyezték hatályon kívül (a hatályon kívül helyezésre vonatkozó javaslatot egyébként John Kerry szenátor, a Demokrata Párt mostani elnökjelöltje terjesztette be) ezeket a filmeket jószerivel soha nem látta még az amerikai közönség.
A külön program első napján az amerikai életformát, a demokratikus értékek népszerűsítését általánosságban előtérbe helyező filmeket vetítik. Közülük a The Shoemaker and the Hatter (Csizmadia és a kalapos) a szabad kereskedelem előnyeit taglalja, a Story of Koula (Koula története) egy kisfiúról szól, aki egy hatalmas amerikai öszvért akar megszelídíteni, a Whitsun Holiday Pünkösd című tanmese pedig párhuzamba állítja, milyen óriási különbségek vannak aközött, hogy miként töltik szabadságukat a kelet-európai, illetve nyugat-európai emberek.
A Marshall-terv filmjeit bemutató program második napján Németországgal, és Ausztriával kapcsolatos alkotások kerülnek reflektorfénybe, a harmadikon Olaszország és Franciaország a téma. A negyedik napon, melynek alcíme By Land and Sea (Tengeren és szárazföldön) néhány hajósnemzet, Hollandia, Belgium, Portugália, Görögország, és természetesen Nagy-Britannia alkotói által, vagy az ő számukra készített filmeket ismerhet meg a közönség.
Az utolsó napon a Strength of the Free World (A szabad világ ereje) alcímet viselő összeállítás kerül műsorra, amely elsősorban a kelet-európai országok polgárainak Nyugatra vágyódását, a határokon átszökni készülők lelki kínjait és tényleges szenvedéseit bemutatva jut el a vetítési napot lezáró Let,s Be Childish (Legyünk naivak) című alkotásig, amely mintegy az egyesült Európa vízióját vetíti a közönség elé, az ötvenes évek elején.
A New York-i Filmfesztivál speciális programjához archív kópiák kölcsönzésével segítséget nyújtott a Los Angeles-i amerikai filmakadémia, a német történeti múzeum és a Berlini Filmfesztivál szervező bizottsága is. Az idei, 54. Berlini Filmfesztiválon ugyanis - részben ugyanezeknek a filmeknek a bemutatásával - hasonló, a Marshall-terv által finanszírozott, lelkes, jó szándékú propaganda alkotások retrospektív szemléjére került sor.
(MTI Panoráma)
