Arra keresték a választ, hogy vajon világosak-e a műfaji határok, és valójában „történelmi” filmnek számít-e, amit annak nevezünk. Mint a szervezők írták, a mozgóképkészítés megjelenése óta a filmeknek nagy jelentőségük volt a tömegek történelmi tudatának formálásában. Az elmúlt években a hazai közbeszédben egyre fontosabb téma lett a „történelmi film”. Ez a homályos kategória azonban egyszerre jelenthet áltörténelmi környezetben játszódó, kosztümös kalandfilmet, vagy akár tudományos ismeretterjesztő produkciót.
A Magyarságkutató Intézet közleménye szerint prof. dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a múlt legimprovizatívabb kifejezése a művészet. A művész a képességei révén értelmezi, átszűri a gondolatain, érzésvilágán az eseményeket, és egy nagyon sajátságos, saját szemléletét tükröző képet alkot róla. A kettőt azonban nem szabad összekeverni, mindegyiknek megvan a helye az életünkben – fogalmazott.
A közlemény szerint a konferencia célja, hogy a tudomány irányából segítse tisztázni az eltérő kategóriák tartalmát, és – ha nem is teljes, de – reprezentatív áttekintést nyújtson az elmúlt évtizedekben készült magyar mozi- és televíziós filmek, illetve számos újabb külföldi produkció történelemképéről, annak hitelességéről mind a történeti háttér, mind a tárgyi környezet tekintetében. A szakértők igyekeztek rávilágítani, hogy a szinte kizárólag üzleti szempontokat szem előtt tartó, szórakozásra koncentráló filmgyártás miért immunis a történeti hitelesség problémáinak felvetésére, illetve a nemzeti közösség által finanszírozott produkciók esetében miért lenne fontos mégis hangsúlyozni a hitelesség tiszteletét – legalább a saját múltunk kapcsán.
Dr. B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója, a konferencia ötletgazdája a közlemény szerint nyitóbeszédében reményét fejezte ki, hogy az előadásokból kiderül, mennyi mindent lehetne hozzáadni a történelmi filmekhez, ha az alkotók partnerként kezelnék a szakértőket. A konferencián, mint írják, több irányból is megvizsgáltak néhány nemrégiben készült hazai ismeretterjesztő produkciót, amelyeket a hazai hagyományőrző közösség aktív közreműködésével sikerült létrehozni.
A nyitóképen Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont igazgatója a Filmre vitt történelem című tudományos konferencián a Magyarságkutató Intézetben 2023. december 5-én. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
